Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

2. A fiatalkorúval szemben kiszabott összbüntetés egyéb — quasi halmazaton kívüli — eseteiben viszont nincs törvényes lehetőség az összbüntetésként alkalmazott szabadságvesztés végrehajtási fokozatának olyan megállapítására, hogy az az összbüntetés tartamához igazodjék. Ilyenkor a külön elítéltetésekből adódó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásáról van szó, amikor is már a Btk 94. §-a (1) bekezdésének első mondatában írt rendelkezés az irányadó. E szerint az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik a legszigorúbb az alapügyben kiszabott szabadságvesztések közül. Ha tehát az alapítéletek a fiatalkorúak fogházát állapították meg, az összbüntetés végrehajtási fokozataként a fiatalkorúak börtöne akkor sem állapítható meg, ha az összbüntetés mértéke a két, illetőleg az egy évet eléri. Fiatalkorúak vonatkozásában ugyanis a Btk-nak a halmazati és összbüntetést szabályozó 120. §-a és más §-a sem tartalmaz a felnőttkorúak összbüntetésénél érvényesülő szabályhoz [94. § (1) bekezdés második mondat] hasonló rendelkezést (három, illetőleg két évet elérő tartamú összbüntetés esetén a végrehajtási fokozat az összbüntetés mértékéhez igazodik). A f elnőttkorúakra vonatkozó ez a rendelkezés a fiatalkorúakra nézve — a Btk 107. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel — azért nem érvényesülhet, mert ennek tartalma (a fegyház fokozat alkalmazása) a fiatalkorúaknál szóba sem kerülhet. BK97. Azokban az esetekben, amikor a Btk vagy a Be a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk Különös Részében megállapított büntetési tételt kell érteni. A büntető rendelkezések több vonatkozásban jelentőséget tulajdonítanak a törvényi büntetési tételnek. A büntető anyagi jogi rendelkezések körében ennek megfelelően: — a Btk 11. §-ának (2) bekezdése a bűntetteket és vétségeket a két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetési tétel alapján határolja el; — a Btk 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével; — a Btk 88. §-a értelmében a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés kiszabásának feltétele, hogy a bűncselekmény büntetési tétele két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. A büntető eljárásjogi szabályok alkalmazásánál: — a Be 90. §-ának (1) bekezdése szerint a vétségi eljárás szabályait kell alkalmazni vétség [Btk 11. § (2) bek.] miatt folytatott eljárásban, kivéve ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel; — a Be 47. §-ának a) pontja akként rendelkezik, hogy kötelező a védő részvétele a büntető eljárásban, ha a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapít meg; — a Be 152. §-ának értelmében a nyomozás megtagadásához, felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez az ügyész jóváhagyása akkor szükséges, ha a bűncselekményt a törvény egy évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegeti; 173