Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

határozatnak a terhelt terhére történő megváltoztatását célozza, perújítási indítvány benyújtására irányuló beadvány, melynek elintézésére az ügyész jogosult, ugyanis a büntető eljárási törvénynek az a rendelkezése, hogy az ügyész a perújítási kérelmet — nyilatkozatával együtt — a bíróságnak küldi meg [Be 278. § (1) bekezdés], kizárólag a terhelt javára benyújtott ilyen kérelemre vonatkozik. BK 95. Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. A Btk XVIII. fejezetében szabályozott hűtlen kezelés, valamint a jármű önkényes elvétele több vonatkozásban mutatkozó hasonlósága ellenére egy­mástól lényegesen eltér. A jogi tárgy szempontjából vizsgálva a Btk 319. §-ának (1) bekezdésében szabályozott hűtlen kezelés a vagyonkezelési megbízásból folyó kötelesség­szegéssel összefüggő vagyoni hátrány okozását jelenti. A Btk 327. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jármű önkényes elvétele folytán pedig a gépi meghajtású jármű tulajdonosa vagy jogos használója a használati jo­gának gyakorlásában van időlegesen akadályozva. Ezt nyomatékosan kife­jezésre juttatja e törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is. A hűtlen kezelés esetében az idegen vagyon kezelésére vonatkozó köte­lezettség terheli az elkövetőt. A kezelés magában foglalja a rábízást is, de ennél szélesebb kört ölel fel; tartalmazza az idegen vagyontárgy üzemel­tetését, működtetését és általában olyan huzamosan tartó vagy folyamatos tevékenységet, amelyet az elkövető a tulajdonos, illetőleg a megbízó érde­kében végez. A Btk 327. §-ának (1) bekezdése büntetni rendeli azt az esetet is, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul hasz­nálja. Enek az elkövetési fordulatnak az esetében a rábízás általában idő­leges jellegű és olyan birtokbaadást jelent, amely a jármű használatától el­térő egyéb célból (javítás, szerelés, megőrzés stb.) történik. Lényegesen eltér a tárgyalt két bűncselekmény elkövetési magatartása is. A hűtlen kezelés azáltal valósul meg, hogy az elkövető nem kötelességsze­rűen, vagyis a tulajdonos érdekében, hanem éppen annak vagyoni hátrányt okozva tevékenykedik. Ezzel szemben a jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben, ami­kor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása. Ebben az esetben tehát a használat nem a vagyonkezelési megbízáson ala­pul. A Btk 327. §-ának (1) bekezdésében a hűtlen kezelésnek megfelelő elkövetési magatartás nincs szabályozva. A hűtlen kezelés eredménybűncselekmény. A vagyonkezelési magbízás­ból folyó kötelesség szándékos megszegésével okozati összefüggésben áll a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely — a Btk 137. §-ának 4. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint — a vagyonban okozott kár mellett magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is. Mindazokban az esetekben tehát, amikor pl. a gépkocsivezető a kezelésé­re bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magán­171

Next

/
Oldalképek
Tartalom