Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

testi sértést: az ún. anyagi halmazat szabályai az irányadók. Ha azonban a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve, magával az erőszakos magatartás tanúsításával követnek el rongálást, testi sértést: az ún. alaki halmazat esetéről van szó. II. A garázdasággal kapcsolatban az egység, illetőleg a bűnhalmazat helyes megítélésénél a garázdaság elkövetési magatartásából kell kiindulni. A tanúsított magatartás erőszakos volta két irányban nyilvánulhat meg: személy avagy dolog ellen. A személy elleni erőszak magatartása megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű. így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. Ha az ilyen elkövetési módokkal megvalósított garázda magatartás egyéb bűncselekmény törvényi tényállását önállóan nem meríti ki, a garázdaságnak természetes egységben megvalósuló esetéről van szó, akkor is, ha a garázda magatartás több mozzanatból áll. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz — a garázda magatartás fogalmához — tehát nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi sértés okozása. Ha viszont az elkövetési mód olyan, hogy a garázda, erőszakos fellépés a sértettnek testi sértést okoz; bűiihaimazat'megállapításának lehet helye. A dolog elleni éToszakkáTelkövetett garázdaságnál az egység, illetőleg a bűnhalmazat értékelése részben hasonló, részben eltérő az előbbiektől. A dolog egyszerű érintése, megfogása, erőszakos magatartás tanúsításának még nem minősül. Dolog elleni erőszak magatartása tanúsítható egyrészt dolgok, tárgyak helyének rendeltetésellenes megváltoztatásával (dobálással stb.), másrészt úgy is, hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem, rongálódás keletkezik. Minthogy az utóbbiak a dolog elleni erőszakkal elkövetett garázdaság fogalmához — a mindennapi értékítélet szerint is — szükségszerűen hozzátartoznak, a bűnhalmazat kérdése a garázdasággal elkövetett rongálásnak ezekben az eseteiben nem, hanem csak akJtor kerül- ~~ het szoba, ha a rongálás önállóan is megvalósít búncseTekménylT HITI. A II. alatt kifejtettek értelmében a személy elleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság a könnyű testi sértés okozását nem szükségszerűen foglalja magában. Garázdaság ugyanis elkövethető olyan erőszakos, támadó fellépéssel, amely még könnyű testi sértéssel sem jár. Viszont ebből következik, hogy ha a garázdaságnak ilyen eredménye van, a könnyű testi_sértés és agarázdaság vétségét halmazatban kell megállapítja ni. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Btk 170. §-ának (I) bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés elkövetője csak magánindítványra büntetendő [Btk 170. § (7) bek., Be. 123. §]. Garázdaságot js megvalósító súlyos, testi sértés esetén_hjlmazatról nem lehet szó, mert az utóbbi súlyosabban büntetendő, mint a garázdaság'vétsége, éslgylJ^akis a súlyos testi sértés bűntette állapítható meg. Ez azonban nem vonatkozik a garázdaság minősített eseteire [Btk 271. § (2) bek.]. A minősített garázdasággajjhajmazatban a nem súlyosabban büntetendő súlyö^ngsti^ertesrT'gSE'170. § (2) bek.] .meg kell állapítani. Nem lehet szó garázdaság és a tettleges becsületsértés [Btk löU. §~(2) bek.] halmazatáról sem. A tettleges becsületsértés elkövetési változatait (pl. arculütés, lökdösődés, fellökés stb.) ugyanis a garázda, erőszakos magatartás szükségszerűen magában foglalja. Míg a garázdaságnál megkívánt erőszakos magatartás tanúsítása nem 167