Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

Ilyen esetben az intézet elmegyógyász szakorvosa, valamint a kijelölt igazságügyi elmeorvos szakértő által adott vélemény együttesen alkot egy szakvéleményt a kényszergyógykezelt elmeállapotáról. Az intézet vezető főorvosa által a bíróság részére készített kórrajzkivonat [5/1974. (VI. 16.) IM sz. rendelet 4. § (1) bek.] önmagában a szakvéleményt nem pótolja. BK 90. A súlyosítási tilalom nem érvényesül, ha az első fokú bíróság a bíróság elé állítás törvényi jeltételeinek hiányában bírálta el az ügyet külön eljárásban, és ezért a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az iratokat az ügyészségnek küldi meg. A bíróság elé állítás feltételeit a Be 346. §-a határozza meg. E feltételek között vannak olyanok, amelyeknek a hiánya esetén a Be 349. §-ának az 1979. évi 4. sz. tvr 45. §-ával módosított (3) bekezdése értelmében a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek. Ezek az ebetek: ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mintái nap telt el; a bűncselekményre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel; a bíróság megállapítja, hogy a vádlott szigorított őrizete rendelhető el; a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges. Ha az ügyben másodfokú eljárásra kerül sor, és a másodfokú bíróság észleli az említett törvényi feltételek hiányát, a másodfokú bíróság határozata — az eljárási szabálysértés jellegére figyelemmel — eltérően alakulhat. a) Amennyiben a bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson az első fokú bíróság olyan ügyben mulasztotta el az iratok visszaküldését az ügyésznek, amelyben a bűncselekmény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, vagy a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint hat nap telt el, illetőleg szigorított őrizet elrendelésének van helye: a másodfokú bíróságnak a Be 349/A §-a alapján az első fokú ítéletet tanácsülésen kell hatályon kívül helyeznie és az iratokat az ügyésznek kell megküldenie. Az első fokú ítéletnek az utóbbi okokból történt hatályon kívül helyezését követő eljárás (vádirat, illetőleg vádindítvány benyújtása és annak alapján első fokú bírósági eljárás) nem „megismételt eljárás", s abban a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések (Be. 241. §) nem alkalmazhatók. Ilyenkor ugyanis nem az előző külön eljárást és nem is a rendes eljárást ismétli meg a bíróság, hanem az ügyben első ízben folytat le rendes eljárást. b) A másodfokú eljárás általános rendelkezéseit kell viszont alkalmazni, ha a másodfokú bíróság álláspontja szerint az első fokú bíróság határozata megalapozatlan [Be 239. § (2) bek.], vagy a bíróság elé állítás alapján tartott első fokú tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest a bíróság az iratokat nem küldte vissza az ügyészhez pótnyomozás végett. Ilyenkor a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanásgát a törvényben írt módon orvosolhatja (Be 258. §., 262. §), sőt pótnyomozás elrendelésére is jogosult (BKT 1/1976. sz.). Ha az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére megalapozatlanság avagy más, nem a bíróság elé állítás feltételeivel kapcsolatos eljárási sza164