Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

vetési tárgyának a kórházi zárójelentés sem (BJD 5006. sz.), ezek kiállítása ugyanis nem jelenti államigazgatási feladat ellátását; ugyanígy nem hivatalos személy a gyógyító-megelőző tevékenység során a beteg ellátására a lakásra kihívott körzeti orvos sem (BJD 4910. sz.). Mindezekből következik, hogy az orvosnak a gyógyító-megelőző tevékenység ellátása körében végzett az a ténykedése, hogy a részére biztosított bélyegző felhasználásával gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiváltására jogosító vényt, utalványt vagy egyéb rendelvényt állít ki, nem államigazgatási feladat ellátása, ebben a körben az orvos nem hivatalos személy, következésképpen az általa kiállított okirat sem közokirat. Ugyanakkor az orvosnak vannak hatáskörébe utalt olyan ténykedései, amelyek az egészségügyi igazgatással kapcsolatos tennivalók ellátását jelentik; ilyenek pl. a keresőképtelen állományba vétel körében kifejtett tevékenység, a munkaképesség csökkenése mértékének megállapítása, illetőleg az ezekkel kapcsolatos igazolások, bizonyítványok kiállítása. Minthogy ebben a tevékenységi körben kifejtett ténykedés államigazgatási feladat ellátását jelenti, az orvos e tekintetben hivatalos személy, az általa kiállított ilyen okiratok pedig közokiratok. BK 83. A vállalatoknál, intézményeknél, ipari szövetkezeteknél szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat jogosult a vállalat, az intézmény, az ipari szövetkezet dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját gondatlan bűncselekmény miatt ellene indult büntető ügyben kivételesen védőként, illetve bármely büntető ügyben mint sértettet vagy egyéb érdekeltet képviselni, ha a szakszervezeti bizottság ezt a feladatot rábízza. h A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról szóló 2031/1974. (VIII. 18.) Mt. h. számú határozatban a Minisztertanács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából jogsegélyszolgálatot szervezzenek, amelynek feladata, hogy a jogi tájékoztatás és tanácsadás mellett képviseletük ellátásával is segítse a dolgozók jogi ügyeinek az elintézését. A minisztertanácsi határozat folytán a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1975. január hó 1. napjától a jogsegélyszolgálatot meghatározott körben megszervezte. A jogsegélyszolgálat eddigi működésének jó tapasztalatai alapján a SZOT az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről és működéséről az 1/1976. (III. 27.) SZOT számú irányelvet adta ki. 2. Az irányelv 15. pontja szerint büntető ügyekben a jogsegélyszolgálat általában felvilágosítást és jogi tanácsot ad, e mellett a sértett képviseletét is elláthatja. Az eljárás alá vont személy érdekében az ellene gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt indult ügyben kivételesen a képviseletet is elláthatja, míg szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt indult bűnügyben az eljárás alá vont személy érdekében a közreműködés csak az általános jellegű felvilágosításra korlátozódik. A Be 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint védő lehet meghatalmazás alapján az is, akit erre külön jogszabály feljogosít; a Be 58. §-a (2) be153