Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

lés megszüntetésére nincs alap. Éppen ezért a bíróság nemcsak akkor ha­tároz a „megszüntetés felől", amikor a kényszergyógykezelést megszün­teti, hanem akkor is, amikor megállapítja, hogy a kényszergyógykezelés szükségességé nem szűnt meg. Ezek a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy az első fokú eljárásban minden esetben tárgyalást kell tartani. Tanácsülésre nem kerülhet sor még akkor sem, ha a tárgyalás kitűzése előtt a kényszergyógykezelés szükségességét igazoló egybehangzó adatok állnak rendelkezésre. Még ke­vésbé felelne meg a jogszabály helyes értelmének az az álláspont, hogy ilyen esetekben határozathozatalra nincs is szükség. Ezért a felülvizsgála­ti eljárásban az újbóli megvizsgálás eredményét minden esetben alaksze­rű határozatba kell foglalni. BK 75. Az átlagos kábítószer élvező mintegy egy évi fogyasztásának megfelelő mennyiségű kóros élvezetre alkalmas kábítószert kell a Btk 282. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés szempontjából jelentős mennyi­ségűnek tekinteni. A kóros élvezetre alkalmas kábítószerek előállítása, élvezete és forgal­ma az utóbbi években világszerte elterjedt, s ez számos országban a bű­nözés igen veszélyes fajtájává vált. Mindez a közrendet és közbiztonságot elsősorban azáltal veszélyezteti, hogy különösen az ifjúság körében az életre, egészségre és a személyiségre egyre szélesedő és elmélyülő romboló hatást vált ki. Annak ellenére, hogy hazánkban ez idő szerint a kábítószerélvezők szá­ma csekély, s a Btk 282. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűncse­lekményt túlnyomórészt az ország területén átutazó személyek valósítják meg, az ilyen bűncselekményekkel szembeni hatásos fellépést nemzetközi jogi kötelezettségeink is szükségessé teszik. (A New York-ban 1961. már­cius 30. napján kelt Egységes Kábítószer Egyezményt az 1965. évi 4. sz. tvr hirdette ki.) A Btk 282. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a kábítószerrel visszaélést jelen­tős mennyiségű (illetőleg értékű) kóros élvezetre alkalmas kábítószerrel követték el. Az ítélkezési gyakorlat iránymutatást igényel abban a vonatkozásban, hogy milyen feltételek megvalósulása esetén kerülhet sor a szóban forgó minősített eset megállapítására. _ A Btk 282. §-a (3) bekezdésének c) pontja alá eső bűntett megvalósulása szempontjából a kábítószernek jelentős mennyiség szerinti minősítése sem súlyhatárhoz, sem pedig meghatározott forintértékhez nem köthető, mivel a kábítószerek sokfélék, hatásuk nagy mértékben eltér egymástól, hatás­mechanizmusuk az egyén biológiai adottságaitól is függően alakul. Mint­hogy továbbá a kábítószerek forgalma tilos, többnyire csak a zugárfolya­mon kialakult értékük válhat ismertté. A kábítószer jelentős mennyiségének minősítésénél a kóros élvezetre al­kalmas szereknek e sajátos jellegéből, felhasználási módjából, a kábítósze­rek különbözőségéből es nem utolsó sorban az ember életére, egészségé­re, testi épségére gyakorolt romboló hatásából, végül abból kell kiindulni, 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom