Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK 39. Ha az első fokú bíróság a Be 222. §-ának (2) bekezdése alapján az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztja s az ítélet kihirdetésére új határnapot tűz, amelyen a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg: távollétében az ítélet nem hirdethető ki. BK 40. Az ítélet jogerőre emelkedésekor az előzetes letartóztatásban levő terheltnek a büntetés végrehajtására nem lehet halasztást adni. A Be 395. §-ának (2) bekezdése szerint az első fokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyben a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést viszszavonták, b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, c) a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, vagy a fellebbezést elutasította. A (3) bekezdés szerint a másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. Ebből folyóan a terhelt az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdve már nincsen előzetes letartóztatásban. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos bírósági értesítés kiadása a bíróság részéről merőben adminisztratív teendő, amely nem érinti azt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésével a terhelt nem előzetes letartóztatásban van, hanem már szabadságvesztését tölti. A letartóztatásban levő terheltnek tehát az ítélet jogerőre emelkedésekor a bíróság a büntetés végrehajtására halasztást nem adhat; ez a szabadságvesztés félbeszakítását jelentené, amit a Be 398. §-ának (2) bekezdése szerint csak az igazságügyminiszter engedélyezhet. BK 41. Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, bár a vádiratnak a vádlott részére váló kézbesítésétől nyolc nap nem telt el: a Be 261. §-ának (1) bekezdése alá eső eljárási szabálysértés valósul meg akkor is, ha a vádlott és védője egybehangzóan kérték a tárgyalás megtartását. A Be 181. §-ának (1) bekezdése szerint a vádlottnak az idézést a vádirattal együtt legalább nyolc nappal, egyébként legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a vádlottnak, illetve a védőnek módja legyen a vádiratra észrevételeket tenni, a tárgyalásra kellően felkészülni, bizonyítékaikat összegyűjteni és bejelenteni. Erről sem a vádlott, sem a védője nem mondhat le. Ha tehát a vádirat kézbesítése és a tárgyalás között nem volt meg a nyolc napi időköz, a tárgyalás megtartása a Be 261. §-ának (1) bekezdése alá eső eljárási szabálysértés. Ha ez az ítéletre lényeges kihatással volt, a másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja. 112