Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

lem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk 170. §-ának (4) bekezdése szerint. BK 25. Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, ennek a büntetésnek a végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. A Btké 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő, illetve a mentesítés hatályának beálltához — a tv szerint — szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás napján kezdődik. A kegyelmi elhatározás általában nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az Elnöki Tanács által felfüggesztett büntetést milyen feltételek bekövetkezése esetén kell végrehajtani, ezért e vonatkozásban a Btk 91. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. A kegyelemből felfüggesztett büntetést tehát akkor kell végrehajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. A bíróságnak az újabb, a szabadságvesztést kiszabó, illetőleg a javító-nevelő munkát átváltoztató határozatban — a Be 220. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében — a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendeléséről kifejezetten rendelkeznie kell. BK 26. Ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [1968. évi I. törvény 105. §-ának (1) bekezdése] szempontjából — miként a lopásnál egyébként is — vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni. BK 27. Törvényességi óvás elbírálása során törvénysértően eltúlzott büntetésnek az tekinthető, amelynek mértéke nyilvánvalóan kirívó aránytalanságot mutat, s amely így a törvény szembeszökő, egyben elvi sérelmét valósítja meg. Törvénysértő tehát az a bírói határozat, amelyben a kiszabott büntetés mértéke kirívóan súlyos vagy kirívóan enyhe. A törvényességi óvás lényegéből és céljából következik, hogy az nem tekinthető tulajdonképpeni perorvoslatnak, hanem a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagy a legfőbb ügyésznek a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztett indítványa a jogerős bírói határozat törvényességének felülvizsgálata és eset105