Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

kai valósította meg a cselekményt; gondatlan elkövetés esetében pedig a gondatlanság kisebb foka. Az elkövetés utáni magatartás körében a sértettnek nyújtott segítség, az önkéntes eredményelhárítás fogalma alá nem eső, de ahhoz közel álló közreműködés vagy az öngyilkossági kísérlet enyhítő körülményként értékelhető, feltéve, hogy ebben az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele miatt érzett komoly megbánása jut kifejezésre. Nyomatékos enyhítő körülmény az indulati állapot, ha az erős felinduláshoz megkívánt mértéket ugyan nem éri el, de méltányolható okból keletkezett, vagy ha a cselekményt erkölcsileg menthető indítékból követték el. A tárgyi jellegű bűnösségi körülmények körében A cselekmény kísérleti szakban maradása általában enyhítő körülmény. Jelentősége van azonban annak, hogy a kísérleti cselekmény a halálos eredményt mennyiben közelítette meg és a gyógytartamban — még a maradandó fogyatékosságban is lemérhető — milyen következményekhez vezetett. Jelentősége van annak is, hogy a kísérlet befejezett avagy befejezetlen, illetőleg közeli avagy távoli. Az élet elleni bűncselekményekhez használt eszközök közül azoknak a különös veszélyességű eszközöknek a használata súlyosító, amelyekkel szembeni védekezés lehetősége kizárt vagy korlátozott. Súlyosító körülmény, ha a cselekmény több okból is súlyosabban minősül, életveszélyt okozó testi sértés esetén pedig ha a cselekményt aljas indokból vagy célból követik el, illetőleg ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Súlyosító körülmény továbbá az is, ha a cselekmény a bűntett alapesetét valósítja ugyan meg, de az elkövetés módja vagy indítóoka folytán közel áll valamely minősített esethez. Nyomatékos súlyosító körülmény, ha a cselekmény a közvéleményt felzaklatta vagy a köznyugalom tartós megzavarásához vezetett, illetőleg ha az elkövetés körülményei folytán közfelháborodást váltott ki. A helyi közvélemény felzaklatása is figyelembe jöhet. A jelentős időmúlás és az a körülmény, hogy az elkövető — önhibáján kívül — hosszú ideig állt a büntető eljárás súlya alatt, ennél a bűncselekmény-kategóriánál is enyhítő körülmény. Ennek súlyát befolyásolhatja az időmúlás alatt tanúsított magatartás. Végül az élet elleni bűncselekmények — akár helyi — elszaporodottsága is súlyosító körülményként értékelhető, kivéve amikor az emberölést erős felindulásban vagy a jogos védelem szükséges mértékének túllépésével követték el. 9. Az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői általában érdemtelenek a közügyekben részvételre. Minthogy azonban az erős felindulásban elkövetett emberölés társadalomra veszélyessége szorosan az elkövetési magatartáshoz kapcsolódik, ilyen minősítés esetén alapos személyiségvizsgálat, illetőleg a méltányolható ok erkölcsi menthetőségének a foka és jellege alapján kell állást foglalni a közügyektől eltiltás szükségessége kérdésében. 10. Nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette esetén — ha a Btk. 62. §-ában foglalt törvényi előfeltételek fennállanak — vagyonelkobzás kiszabásának is helye van. 42