Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

1.7.1. A kötelezett késedelme 114. A teljesítési késedelemben levő vállalkozó általában nem hivatkozhat munkaerőhiányra, különösen akkor, ha megfelelő munkaszervezéssel, munkaerői átcsoportosításával és alvállalkozó közreműködésével az átmeneti akadályokat módjában is lett volna elhárítani [Ptk. 207. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz.r* 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.]. A felperes szerződést kötött az alperessel az egyik budapesti telepének kivitelezésére. Az alperes a vállalt kötelezettségének nem tett eleget, időben póthatáridőt sem ajánlott fel, hanem csak a kötbérigény bejelentése után vállalta 1981. december 15-i póthatáridőre a létesítmény befejezését. A felperes ezek előadása mellett az alperest arra kérte kötelezni, hogy a technológiai szerelés munkáit 1980. december 15-i póthatáridőre, az építési szerződésben vállalt kivitelezési munkákat pedig 1981. március 15-i póthatáridőre végezze el. Kérte továbbá, hogy a bíróság nevezettet a technológiai szerelés késedelme miatt 3 759 359 Ft kötbéralap figyelembevételével 776 748 Ft kötbér megfizetésére kötelezze, és állapítsa meg az építési munkák késedelme miatt is kötbérfizetési kötelezettségét. Az alperes a kereset elutasítását, teljesítési póthatáridőként pedig 1981. december 15. napjának a megállapítását kérte. A felperes kereseti követelésének összegszerűségét nem vitatta, de arra hivatkozott, hogy a késedelemben vétlen, mert felügyeleti hatósága — a Minisztertanács határozata alapján — kötelezte a fővárosi lakásépítkezésekhez kapcsolódó kommunális létesítmények generálkivitelezési munkáinak elvégzésére, amelyek jelentős többletkapacitást igényeltek. Az alperes a szerződés teljesítése érdekében nem úgy járt el, ahogyan a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható, ezért az első fokú bíróság az építési munkáknál 58 715 607 Ft kötbéralap után a maximális kötbér, azaz 4 697 248 Ft, a technológiai szerelési munkáknál 3 459 359 Ft kötbéralap után 276 748 Ft, összesen 4 973 996 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte. Kötelezte arra is az alperest, hogy az építési, valamint a villamosenergia és térvilágítási-technológiai szerelési munkákat az 1981: december 31-i póthatáridő alatt fejezze be. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezés alaptalan. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 41.§-ának (2) bekezdése értelmében a szerződésszegés következményei alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a gazdálkodó szervezetet irányító szerv intézkedése okozta. Az első fokú bíróság a per adatai alapján helyesen állapította meg a tényállást és azt, hogy az alperes nem tudta bizonyítani; a szerződéskötési kényszer okozta olyan kapacitáshiánya jelentkezett, amely miatt határidőben a felperessel kötött szerződést nem tudta időben teljesíteni. Az alperes még annak a minimális kötelezettségének sem tett eleget, hogy a felperest a kivitelezés akadályáról értesítse, és póthatáridői is csak a felperes kötbérigényének a bejelentését követően ajánlott fel. Az alperesnek az a védekezése sem fogadható el, hogy az eltérő szakmai összetételű és képzettségű dolgozók létszáma, amely még ha szám szerint elegendő lett volna is a munkák teljesítésére, nem tette lehetővé a perbeli szerződés teljesítését, mivel a különböző szakmájú munkások egymással nem konvertálhatók. Az alperesnek lehetősége lett volna alvállalkozó igénybevételére is, amelyre vonatkozóan a felperes felajánlotta a segítségét. Az alperes nem bizonyította, hogy az egyéb kötelező és szabadvállalású szerződéseinek rendben eleget tett. Jelenleg is — ahelyett, hogy a perbeli munkát szorgalmazná — egyéb, utólag önként felvállalt 96