Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

101. Amennyiben a számla nem tartalmaz a termék átadására, illetőleg átvételére utaló adatokat, önmagában a számla átvétele nem bizonyítja a termék átvételét [Ptk. 365. §(1) bek., Pp. 164. § (1) bek.]. Az első fokú bíróság — a felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szemben kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárás eredményeként hozott — ítéletében két db gázégő ellenértékének fejében 55 556 Ft és ez összeg kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a felek között érvényes adásvételi szerződés jött létre két db gázégőre nézve, ebből következően az alperes köteles a vételárat megfizetni [Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése]. Az ítélet ellen az alperes elutasítás végett fellebbezett. Nem tette vitássá a vonatkozó számla átvételét, illetve annak aláírását, változatlanul tagadta viszont az adásvétel tárgyát képező égők átvételét. A fellebbezés alapos. Helytállóan állapította meg az első fokú bíróság a perbeli adásvételi szerződés létrejöttét, az alperes fizetési kötelezettségére nézve levont következtetése ellenben téves. Az első fokú bíróság által is felhívott szabály [Ptk. 365.§-ának (1) bekezdése] akként rendelkezik, hogy az adásvételi szerződés alapján az eladó (felperes) köteles a dolog tulajdonát a vevőre (alperesre) átruházni, és a dolgot a vevő (alperes) birtokába bocsátani; a vevő (alperes) pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A fenti törvényi rendelkezésből okszerűen következik: az égők ellenértékének megfizetésére irányuló igény sikeres érvényesítése érdekében a felperest terhelte volna a perben annak a bizonyítása [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése], hogy a perbeli égőket az alperesnek átadta, az alperes pedig azokat átvette. Erre alkalmas bizonyítékot azonban a felperes a hivatkozott számlán túlmenően, a fellebbezési eljárásban sem terjesztett elő. Téves a felperesnek a perbeli álláspontja, amely szerint a számla átvétele, illetve annak az alperes megbízottja részéről történt aláírása, lebélyegzése egyben a termék átvételét is bizonyítja. A számla megküldése, pontosabban annak a kötelezett részéről történő átvétele megszünteti a jogosult késedelmét, és esedékessé válik a kötelezett fizetési kötelezettsége, amennyiben a számla tartalmánál fogva megfelel a fizetéshez szükséges, könyvelési bizonylattal szemben támasztott követelményeknek. A számla átvétele önmagában még nem bizonyítja a termék átvételét, kivéve természetszerűen, ha az egyben a termék átadására, illetve átvételére utaló adatokat is tartalmazza. Mivel a jelen perbeli esetben a becsatolt számla a két db égő átadását, átvételét a raktár leltáreredményével együtt nem bizonyítja, a per egyéb adatai pedig (pl. a szállító levél aláírásának hiánya) inkább ez ellen szólnak, nem tekinthető bizonyítottnak az égők átadása, birtokba-adása [Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése], következésképpen a vételár megfizetésére irányuló kereset alaptalan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az alperest marasztaló, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 31611986. sz., BH 1986/12. sz. 513.) 102. A szállító jogszabálynak megfelelő készrejelentése alapján a megrendelő átvételi kötelezettsége a közlést elfogadó külön nyilatkozat nélkül beáll [1411978. (III. 1.) MTsz. r.« 4. § (1) bek., 7. § (2) bek.]. A felek között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés szerint az alperes 800 db naposlibát volt köteles szállítani a felperesnek 38 Ft/db egységáron. Megállapodtak abban is, hogy a felperes az átvett naposlibákat felnevelés után az év őszén az alperesnek sovány vagy hízott libaként visszaad ja, az alperes pedig a Baromfi88