Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

nagyobb kára van, érvényesítheti a kötbér meghaladó kárát. A kötbér összegét pedig be kell számítani a kártérítés összegébe, ami azt jelenti, hogy a jelen esetben, amikor a felperesnek a kötbér összegén felüli kára van, a II. r. alperes vétkessége esetén csak a fennmaradó kárösszeg erejéig marasztalható. Erre tekintettel utasította el a Legfelsőbb Bíróság — az egyszerűsítés okából is — a felperes kötbérkeresetét. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 60 600 Ft vonatkozásában a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e kérdésben a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. Egyéb vonatkozásban a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján részítéletet hozott, és az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. (Legf. Bír. V. Gf. 30 936/1985. sz., BH 1986/4. sz. 154.) 72. A jótállás a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalás, ezért érvénytelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a jótállás teljesítésével felmerülő egyes költségek a vásárlót terhelik [Ptk. 248. § (2) bek., 309. § (1) bek., 314. § (2) bek.]. A felperes által vásárolt kotrógépre az alperes jótállást vállalt. A felperes a vétel napján aláírt egy „nyilatkozat"-ot, amely szerint: „az átvizsgálás helye az alperes műhelye, ahol a munkát díjtalanul végzik el. Amennyiben a tulajdonos az átvizsgálást saját telepén kívánja elvégeztetni, akkor a kiszállással kapcsolatban felmerült költségeket az alperes jogosult leszámlázni és az üzemeltető köteles kifizetni." Az erőgép első műszaki szemléjére a felperes telepén került sor. Az alperes 3922 Ft kiszállási költséget, illetőleg javítási díjat számlázott, és ezt az összeget a bank a felperes számlájáról le is emelte. A felperes ennek az összegnek a visszafizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a tévesen számlázott 1047 Ft erejéig a felperes követelését elismerte, a további 2875 Ft vonatkozásában azonban a kereset elutasítását kérte. A felperes a keresetét 2875 Ft-ra szállította le, és az első fokú bíróság az alperest ennek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről szóló, módosított 4/1969. (III. 30.) BkM— KGM—Kip. M.—KkM—NIM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (2) bekezdése szerint a jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a termelő vállalatot terhelik, ezért a kötelező műszaki szemle költségét az alperes nem háríthatta volna a felperesre. A marasztaló ítélet ellen az alperes fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a R. 7., 8. és 9. §-aira is utalva helybenhagyta. Rámutatott arra is, hogy a R. 1. §-ának (3) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely a jogszabályban foglalt rendelkezéstől a vásárló hátrányára tér el. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az ítélet indokolását tekintve alapos. A R. melléklete csak a lakossági forgalomban kapható egytengelyes kerti traktort említi. A BkM—MÉM 5/1980/23. számú állásfoglalása szerint az időközben lakossági forgalomba került nagyobb traktorokra is alkalmazni kell a kötelező jótállásra vonatkozó, R. szerinti szabályokat. A nem lakossági célokat szolgáló nagyobb erőgépek eszerint nem tartoznak a R. hatálya alá. Erre tekintettel törvénysértő mind az első fokú, mind a másodfokú ítéletnek a R-re alapított indokolása. Ehelyett az eljárt bíróságoknak a helyes ítéleti döntés indokaként a Ptk. 309. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből kellett volna kiindulniuk. Eszerint ugyanis a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik, a Ptk. 248. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. A szavatossági felelősségnél szigorúbb felelősség71