Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

áruvásárlások idején még a korábbi jogszabály volt hatályban, a módosításban foglaltakat a perbeli esetben nem lehet az alperes javára értékelni. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bírásóg ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest a kereset szerint marasztalta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 44711983. sz., BH 1985/4. sz. 156.) 54. Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a szerződés megkötésénél az üzemeltető gazdálkodó szervezet nevét és bankszámlaszámát feltüntető bélyegzőt használta, úgy — egyéb adat hiányában — azt kell megállapítani, hogy az üzlet vezetője nem a saját nevében kötötte a szerződést. Az abból származó tartozásokért az üzemeltető gazdálkodó szervezet helytállni köteles, igényt érvényesíthet azonban az üzlet vezetője ellen, ha az a szerződés megkötésekor a kettőjük közötti megállapodást megszegte [Ptk. 219. §, 38/1980. (IX. 30.) MTsz., r.2 3. §]. (Legf. Bír. Gf. II. 30 751/1985. sz., Veszprém M. B. G. 40 081/1985. sz., BH 1986/12. sz. 510.) 55. Jóllehet a gazdálkodó szervezet szerződéses üzemeltetésbe adott egységének üzletvezetője a saját nevében is köthet szerződést, abban az esetben, ha az ilyen egység részéről a más gazdálkodó szervezettől való áruátvétel az üzemeltető gazdálkodó szervezet bélyegzőjének felhasználásával szabályszerűen történt, eltérő körülményre utaló adat hiányában a szerződésnek a gazdálkodó szervezetek közötti létrejöttét kell megállapítani [Ptk. 219. § (2) bek., 38/1980. (IX. 30.) MTsz. r? 3. §]. (Legf. Bír. Gf. II. 30 346/1985. sz., Zala Megyei Bír. G. 40 190/1984., BH 1986/7. sz. 283. L. 12. sorszám alatt.) 56. Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a neki átadott termék átvételét nem szabályszerűen, az üzemeltető gazdálkodó szervezet bélyegzőjét használva igazolja, az ellenérték az esetben is csak az üzletvezetőtől mint magánszemélytől követelhető, ha egyébként a gazdálkodó szervezet szállítási szerződést kötött a termék eladójával a szerződéses üzemeltetésű üzleteinek áruellátására [38/1980. (IX. 30.) MT sz. r? 3. §, 14/1980. (IX. 30.) BkMsz. r.z 5. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. II. 30 203/1986. sz., BH 1986/11. sz. 470.) 57. Formanyomtatvány felhasználásával készült szerződés tartalmát érintő vita esetén azt kell vélelmezni, hogy a felek szerződési akarata a szövegbe a nyomtatványtól eltérően fogalmazott, külön beírt feltétel kikötésére irányult [Ptk. 205. § (1) bek.]. A felperes megrendelése alapján az alperes női blézereknek minta szerinti szállítására vállalat kötelezettséget. A felperes utóbb közölte az alperessel, hogy a 9773/J modellre téves adatot közölt, mert nem női, hanem férfi blézert kell az alperesnek szállítania. Az alperes a női blézerekhez szükséges méretű húzózárat korábban megrendelte, a módosítás következtében pedig a változott húzózár beszerzése akadályba ütközött. A szerződés 3. pontja szerint az alperesnek 1977. január 1. és 31. napja között a szerződésben lekötött termék 14%-át, február 1-től 28-ig a 42%-át, március 1-től 31-ig pedig a 44%-át kellett leszállítania, és e „határidők a határátlépésre értendők". A szerződés 7. pontja ezzel szemben azt tartalmazta, hogy az alperes a fuvarozónak, illetőleg a szállítmányozónak történő átadással teljesít. A felperes a keresetét 1 021 877 Ft-ra emelte fel azzal az indokolással, hogy a felek az exportszállítási alapfeltételek hatályosulásában is megállapodtak, és eszerint a kötbér mértéke magasabb. 60