Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Figyelemmel arra, hogy a felperes vagylagos követelést terjesztett elő, az ellenérték fizetésére irányuló másodlagos kereseti kérelme tárgyában nem kellett külön rendelkezni. (Legf. Bír. Gf. II. 30 873/1979. sz., BH 198116. sz. 240.) 31. /. Göngyöleg természetbeni visszaszolgáltatására irányuló igény — tulajdoni igény lévén — nem évül el. Ezért a göngyöleg visszaszolgáltatásának késedelme esetén mindaddig nincs helye pénzkövetelés érvényesítésének, ameddig lehetőség van a természetbeni visszaszolgáltatásra [Ptk. 115. § (1) bek.]. II. A kiskereskedelmi áruforgalom körében a göngyöleg használóját terhelik a viszszaszolgáltatás késedelméből eredő per költségei, ha nem élt azzal a lehetőséggel, hogy — ellenkező megállapodás hiányában — a göngyöleget saját fuvareszközével vagy fuvarozó útján szállító részére, annak költségére visszajuttassa [7/1978. (II. 1.) MT 'sz. r*23. § (2) bek., 30. § (2) bek.]. A felperes kérelmére 409 010 Ft (és kamatai) összegben kibocsátott fizetési meghagyás ellen az alperes ellentmondással élt. Az ellentmondás folytán perré alakult ügyben a felperes azért kéri 409 010 Ft visszafizetésére kötelezni az alperest, mert — állítása szerint — az alperes által követelt 11 686 db import műanyag sörösrekesszel nem tartozik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint 1978. január 1. óta adásvételi szerződéssel sört szállít a felperesnek, aki ez alatt az időszak alatt 11 686 db import műanyag sörösrekeszt nem szolgáltatott vissza. A visszaszolgáltatás érdekében egyenlegközlő levéllel minden évben felszólította a felperest. Ha a felperes az import sörösrekeszeket nem szolgáltatja vissza, akkor köteles a göngyöleg 130 Ft-os darabonkénti beszerzési ára és a fizetett darabonkénti 95 Ft-os betéti díj közötti különbözetet megfizetni. Az első fokú bíróság a szakvélemény elfogadásával az alperest 12 670 Ft és ezen összeg évi 20% késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az import műanyag sörösrekeszek forgalma betéti díjas rendszerben bonyolódott, a betéti díj kifizetése azonban tulajdonváltozást nem eredményez. Ebből az következik, hogy a rekeszeket a tulajdonosnak vissza kell szolgáltatni. A szakvélemény alapján megállapítható volt, hogy a felperes 11 324 db rekesszel kevesebbet szolgáltatott vissza az alperesnek, mint ahány rekeszt neki az alperes megküldött. Ezért a rekeszek beszerzési értéke és a betéti díj közötti különbözetet köteles megfizetni. Az első fokú bíróság alaptalannak találta a felperes elévülési kifogását. Az alperes a göngyölegek kiadását tulajdonjoga alapján követelte, ezért igénye a Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése szerint nem évült el. A vissza nem szolgáltatott sörösrekeszek beszerzési értéke és betéti díja közötti különbözet 396 340 Ft, amely összegnek a megfizetése a felperest terheli, ezért az alperes a beszedési megbízással érvényesített összegből 12 670 Ft-ot köteles a felperesnek visszafizetni. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását, valamint a felmerült perköltségek megfizetésére való kötelezését kérte. Felajánlotta, hogy 11 324 import műanyag sörösrekeszt visszaszolgáltat az alperesnek. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés annyiban alapos, hogy a felperes jogosult a 11 324 db cseh műanyag sörösrekeszt természetben visszaszolgáltatni az alperesnek. Az első fokú bíróság helyes jogi következtetéssel állapította meg, hogy az alperes a 11 324 db műanyag sörösrekesz visszaszolgáltatását a Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen követelte, a tulajdoni igénye nem évült el. 34