Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

zet bélyegzőjének felhasználásával az áru átvételének szabályszerű igazolása megtörtént, úgy egyéb adat hiányában a jogviszony változatlanul a két gazdálkodó szervezet között jön létre. A főszabály változatlanul az, hogy az üzletvezető a bérbeadó gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, és kivétel, amikor a saját nevében köt szerződést. A perbeli esetben azonban aggálytalanul megállapítható volt, hogy a felperes az üzletvezetővel kötött adásvételi szerződést. A perbeli esetben a felperes azért adta át az üzletvezető részére a nevére kiállított utalványt, hogy az ellenértéket ő fizesse meg, majd az ellenérték részletekben történő fizetéséhez is hozzájárult, ez azt jelentette, hogy a felperes az általános szabályoktól eltérően, az üzletvezetővel kötött adásvételi szerződést, ezért az ellenértéket is tőle kell követelnie. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 346/1985. sz. Zala Megyei Bíróság G. 40 190/1984. sz., BH1986/7. sz. 283.) 13. A gazdálkodó szerxezet felelős a szerződéses üzemeltetésbe adott üzlete vezetőjének árubeszerzéseiből származó tartozásokért attól függetlenül, hogy erre nézve hogyan állapodott meg az üzletvezetővel [38/1980. (IX. 30.) MTsz. r.2 3. §, 14/1980. (IX. 30.) BkMsz. r.35.§(3) bek.]. Az alperes 1982. június 7-én szerződést kötött G. G-vel a Budapesten levő egyik zöldség-gyümölcs szakboltjának szerződéses üzemeltetésére. A szerződés 8. pontja szerint a vezető az alperestől beszerzett áruféleségek ellenértékét a számla kézhezvételétől számított 3 napon belül, a más gazdálkodó szervezettől vásárolt áru ellenértékét pedig közvetlenül köteles kiegyenlíteni. Az üzletvezető az üzletben foglalkoztatott alperesi munkavállalóval együtt megjelent a felperesnél, és 4382 kg étkezési mákot 109 db göngyölegben, 396 560 Ft értékben átvette, és gépkocsival elszállította. Az átvételi elismervényt az alperes munkavállalója írta alá, és ellátta azt a szerződéses bolt bélyegzőjével. A felperes a számlát a bolt címére megküldte, minthogy azonban az ellenérték kiegyenlítése nem történt meg, a keresetében 396 560 Ft-nak és kamatának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes a szerződéses üzemeltetésbe adott bolt vezetőjével kötött adásvételi szerződést, ezért az ellenértéket is a vevőtől kell követelnie. Előadta még, hogy G. G-val a szerződést azonnali hatállyal felmondta, mert az üzletvezetőnek kb. 1 millió forint értékű tartozása keletkezett különféle gazdálkodó szervezetekkel szemben. Emiatt egyébként G. G. ellen csalás és üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt büntető feljelentést is tett. Az első fokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a szerződéses üzemeltetésbe adott bolt vezetője az alperes bélyegzőjének felhasználásával vásárolta a perbeli áruféleséget. A perbeli esetben alkalmazott bélyegző ismeretében a felperes bizonyos lehetett abban, hogy az alperes vételre feljogosított boltvezetőjének adta el az árut. Az a körülmény, hogy az alperes és a szerződéses üzemeltetésbe adott bolt vezetője a vásárolt termékek kifizetésére vonatkozóan külön megállapodott, a kettőjük jogviszonyára tartozik. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályokat nem lehet úgy értelmezni, hogy azok a szerződéses boltvezetőt korlátlanul felhatalmazzák arra, hogy az alperes nevében szerződést kössön. A fellebbezés nena alapos. Az egyes kiskereskedelmi és vendéglátó üzemek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet 3. §-a értelmében a vezető a gazdálkodó szervezet nevében, de a saját felelősségére és kockázatára önállóan szervezi és irányítja az árubeszerzést és az értékesítést. A jogszabály fenti rendelkezéséből egyértelműen 21