Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

208. Ha a szállító az árunak a fuvarozó által történt kiszolgáltatása alkalmával észlelt hiányt, sérülést vagy megsemmisülést tanúsító fuvar- és károkmányokat, valamint az engedményező okiratot kellő időben megkapta, az engedményezés ellen nem tiltakozott, és az okiratokat nem küldte vissza a megrendelőnek, nem mentesül a fuvarozó elleni igényérvényesítés kötelezettsége és az annak elmulasztásáért való felelősség alól azon a címen, hogy a megrendelő a szállítási szerződésben a kárveszélyt átvállalta [Ptk. 278. § (1) bek. c) pont, 279. § (2) bek., 114 058/1966. 1/8. E (Kk. 25.) sz. hirdetménnyel közzétett Megállapodás a Nemzetközi Árufuvarozásról (SZMGSZ) 28. cikk 5. §]. (Eln. Tan. G. törv. 31 633/1980. sz., BH 1983/3. sz. 126.) 2. FELELŐSSÉG AZ OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT 2.1. A kártérítés általános szabályai 209. /. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. (I. számú PGED III. tétel.) A jogosultnak azonban — ha jogszabály nem tesz kivételt — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időnbelül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, és nem késlekedhet az igénye érvényesítésével. Ha a kártérítési igény a szavatossági igénnyel azonos tartalmú, az a szavatossági határidők eltelte után gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet megalapozott, ha a jogosultat nem terheli mulasztás abban, hogy a hibás teljesítést e határidőkön belül nem ismerte fel, illetőleg ha a kötelezett magatartása vagy egyéb ok folytán a jogosult indokoltan volt olyan feltevésben, hogy a hibás teljesítést orvosolták, vagy orvosolni fogják. II. A jogosult és a kötelezett magatartásának megítélésénél számításba kell venni a gazdálkodó szervezetekkel szemben a szakértelem és a gondosság tekintetében támasztható magasabb követelményeket is. (BH 1985/4. sz., GK41.) 210. Az utaló magatartással okozott kár megtérítésére csak az a fél tarthat igényt, akit önhibáján kívül ért károsodás, ezért az ilyen kár keletkezésében a károsult közrehatása fogalmilag kizárt [Ptk. 6. §]. (Legf. Bír. Gf V. 30 119/1985. sz., BH 1986/2. sz. 69.) 211. A versenytárgyalási hirdetmény visszavonása esetén nincs alapja a versenytárgyaláson részt vevő vállalkozó részéről az ajánlat elkészítésére időközben fordított költségek megtérítése iránt támasztott követelésnek [Ptk. 6., 199., 339. §, 592. § (1) bek., 14/1982. (IV. 22.) MT sz. r.23 7. § (4) bek., 7001/1984. (PK6. PM IV. sz. irányelv 6. pont, GK 14. sz.]. A felperes keresetet indított az alperes ellen 128 820 Ft kár megtérítése iránt, mert az alperes az A. Nagyközségi Tanács megbízásából 8 tantermes iskola bővítésének megvalósítására meghirdetett versenytárgyalást a pénzügyi fedezet hiánya miatt visszavonta, így a felperes a versenytárgyalásra készített ajánlat kidolgozásával kapcsolatos költségek összegével károsodott. A felperes szerint az ajánlat kidolgozásához 95 napi teljesítménynek megfelelő munkaráfordítást eszközölt. Álláspontja szerint az alperesnek nem lett volna szabad kiírnia a pályázatot, amíg a tervezett munka pénzügyi fedezete nem volt biztosítva. Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a létesítményre kiírt versenytárgyalási felhívást megbízója, a beruházó kérésére vonta vissza, és erről valamennyi 166