Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

ján — az indokolás megváltoztatásával — helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 681/1980. sz., BH 1982/7. sz. 296.) 183. Ha a vállalkozó a hibát elismerte, és vállalta annak a kijavítását, a szavatossági igénynek az elismerés által megszakított elévülési ideje a kijavításra vállalt határidő lejártával kezdődik újból [Ptk. 327. § (l)—(2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 892/1984. sz., BH 1986/1. sz. 30.) 184. Ha a kötelezett a felszólításban közölt követelés kifogásolása és jogfenntartás nélkül a tartozását törleszti, ezt az elévülés megszakítása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a kötelezett az egész tartozását elismerte [Ptk. 327. § (1)—(2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. III. 30 038/1985. sz., BH 1986/3. sz. 112.) 185. /. Alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra az az épület, amelyben a szobák jelentős része vakolathibás és a vakolat leomlása miatt életveszélyes [5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett alapfeltételek7 32. § (1) bek.]. II. A hiba díjtalan kijavítása a vállalkozó részéről egyben a hibás teljesítés elismerését jelenti, és az elévülést megszakítja (Ptk. 327. §). Az 1973. május 7. napján átadott 250 férőhelyes csecsemőotthonnak az alperes volt a kivitelezője. Az alperes az átadást követően az épületet több ízben javította. Az 1978. január 23-i jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy ettől kezdve megszűnt a szavatossági kötelezettsége, mert kijavítási kötelezettségének eleget tett. Az alperes a javítás után újabb beázásokat észlelt, az ezzel kapcsolatos szavatossági igényét 1980. május 20-án érvényesítette. Keresetében a hibák kijavítására kérte az az alperest kötelezni. Az alperes elévülési kifogást támasztott. Álláspontja szerint az épület alkalmas a rendeltetésszerű használatra. Az első fokú bíróság által kirendelt szakértő úgy nyilatkozott, hogy a hibák ellenére az épület alkalmas a rendeltetésszerű használatra. Az első fokú bíróság a szakértői vélemény alapján a keresetet elévülés okából elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alapos. A szakértő az első fokú eljárás során írásban előterjesztett szakvéleményét azzal egészítette ki, hogy az első fokú ítélet meghozatalát követően, 1981. április 17-én újabb helyszíni szemlét tartott, és a tapasztaltak szerint a szobák 25%-a hibás. Az általa korábban megjelölt hibaokok változatlanul fennállanak. A Legfelsőbb Bíróság a kiegészített szakvélemény és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján megállapította, hogy a létesítmény a kivitelezési hibák miatt a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A GKT 89/1973. sz. állásfoglalás értelmében a rendeltetésszerű használhatóságot elsősorban a szerződésben foglalt kikötéshez, illetve a szolgáltatás tárgyának a szerződésben meghatározott használati céljához viszonyítva kell megállapítani. A csecsemőotthon, amelyben a szobák 25%-ában a vakolat hibás és annak leomlása következtében életveszélyes, alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra. Emellett az adott esetben a tervtől eltérő, sőt a műszaki előírásokba is ütköző olyan födém készült, amely miatt az épület kiszellőzetlen, salétromos, a rendeltetésszerű használatra tehát ez okból is alkalmatlan. A szavatossági jogok elévülési ideje alkalmatlanság esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 3 év. A konkrét esetben a hiba az átadás-átvétel időpontjától kezdve fennállott. Ezt bizonyítja, hogy a vakolat lehullása és az egyéb hibák meg152