Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

138. A termék előállítója a kötelező jótállás alapján őt terhelő kötelezettségeknél a vásárló számára kedvezőbb tartalmú jótállást is vállalhat, ez azonban a vevőnek a 8 napon belüli kijavítás elmulasztása esetére a jogszabályban biztosított választási jogát nem korlátozhatja [4/1978. (III. 1.) BkM sz. r. 5. és 13. §, 1311978. (III. 1.) MTsz. r. 5. § (2) bek.]. A felperes eladó K. F. vásárló részére 1982. november 25-én egy szekrénysort adott el 43 600 Ft vételárért. A vásárló 1982. november 30-án és 1983. január 25-én az alperesnél a szekrénysor minőségét kifogásolta. Az alperes a kifogást elutasította. A vásárló panasza alapján a Kereskedelmi Minó'ségellenó'rzó' Intézet szakvéleményében megállapította, hogy az 1—14. pontokban felsorolt hiányosságok miatt a reklamáció a termék cseréjével vagy értékcsökkenéssel rendezhető. Az utóbbi mértéke műszaki becslés alapján 30%-os. A vásárló a bírósághoz benyújtott keresetében kérte a jelen perbeli felperes kötelezését a szakvéleménynek megfelelően. Abban a perben a vásárló és a felperes a bíróság előtt egyezséget kötött, amelyben a felperes kötelezte magát, hogy megfizet a vásárlónak 30%-os árleszállítás címén 13 080 Ft-ot, és megfizeti ennek kamatát, továbbá vállalta a szakvélemény 15. pontja szerint a szekrényajtó kicserélését. Ennek alapján a felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését 13 080 Ft és ennek kamata megfizetésére. Az első fokú bíróság kötelezte az alperest 13 080 Ft és ennek kamata megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a vásárlói kifogás rendezése a felperesre tartozik, annak helyességét az alperes nem vitathatja. Az alperes az ítélet ellen fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a jótállási kötelezettségére való tekintettel a 13/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet hatálya a perbeli elszámolásra nem terjed ki. Vállalta a teljes ajtócserét vagy az eredeti állapot visszaállítását. A fellebbezés nem alapos. A vásárlók minőségi kifogásának intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM sz. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint jótállást csak a kötelezettet a szavatosság, illetve a kötelező jótállás alapján terhelő kötelezettségeknél a vásárlóra kedvezőbb feltételekkel szabad vállalni. A vállalt jótállásnak tehát ebben a körben a vásárlót — legalábbis valamilyen vonatkozásban — előnyösebb helyzetbe kell hoznia, mint amilyenben a rendelet 5. §-a alapján van. Eszerint pedig a hibás áru kijavítását legkésőbb a hiba bejelentésétől számított nyolc napon belül el kell végezni. Ha a javítás nyolc napon belül nem készült el, a vásárló kívánsága szerint az áru árát le kell szállítani, az árut ki kell cserélni vagy a vételárat vissza kell téríteni, illetve ha a vásárló a hibát kijavítja, vagy mással kijavíttatja, a javítás költségeit kell részére megtéríteni. A vállalt jótállás a vásárlónak ezt a választási jogát nem korlátozhatja. Ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét vagy a vételárvisszatérítését(elállás)igényli, a minőségi kifogást azonnal el kell intézni. Az alperes a vásárló kifogására két esetben is elutasító nyilatkozatot tett. Ezek után a vásárlói kifogás rendezése érdekében a felperes a KERMI-t kereste meg. A KERMI véleménye szerint a reklamáció a termék cseréjével vagy 30%-os árleszállítással rendezhető. A vásárló az árleszállítást követelte, és érvényesítette keresetében. Ezt a felperes a jogszabályoknak megfelelően, bíróság által jóváhagyott egyezséggel rendezte. Ilyen előzmények után az első fokú bíróság az alperest jogszerűen kötelezte a felperes által vállalt fizetési kötelezettség megtérítésére. Mindezek alapián a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 055}1984. sz., BH 1985/6. sz. 240.) 117