Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Azt állította, hogy a hibákat kijavította, de a felperes a készrejelentés ellenére a munkát nem vette át. A fellebbezés nem alapos. A teljesítés időpontjára tekintettel alkalmazandó 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 29. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalkozónak a kijavítás elvégzéséről a megrendelőt értesítenie kell. A megrendelő az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles a kijavított munkát átvenni és az átvételt írásbeli nyilatkozattal elismerni. A jelen esetben a kijavított munka átvétele speciális szakismeretet és szükség esetén műszaki felszerelést, műszereket igényelt. A 19/1970. (XI. 5.) ÉVM sz. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kéményseprőipari tevékenység körébe tartozik az újonnan épített vagy javított, illetőleg újból használatba vett és füstnyomáspróba-kötelezettség alá eső kémények füstnyomáspróbájának elvégzése. A (4) bekezdés értelmében ezt a munkát, megrendelés alapján, az e célra alapított vállalat végzi. Az alperes a fellebbezést azzal indokolta, hogy a hibák kijavításán felül annak megfelelő minőségét nem köteles bizonyítani. Az alperes teljesítése hibás volt. A megrendelő a hiba kijavításáról különleges szakképzettség és felszerelés hiányában nem tud meggyőződni. Ilyen körülmények között a vállalkozónak nemcsak a hibát kell kijavítania, hanem a megrendelőt olyan helyzetbe is kell hoznia, hogy az az átvételi kötelezettségének eleget tehessen. Ehhez az említett rendelet szerinti vizsgálati eredményt is a megrendelő rendelkezésére kell bocsátania. Az alperes a javított kémények füstnyomáspróbáját nem rendelte meg, a szükséges vizsgálatok nem történtek meg. Ennek hiányában az alperes késedelme akkor is fennáll, ha a kéményhibák kijavítása ténylegesen megtörtént volna. A kifejtettek szerint az első fokú bíróság ítélete a bizonyítási eljárás eredményének és az idézett jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 884/J978. sz., BH198015. sz. 180.) 137. A hibás teljesítés elismerésének kell minősíteni a szállítónak azt a magatartását, amellyel a minőség közös megállapítása után a tennék visszaszállításához hozzájárult [Ptk. 305. § (1) bek.]. A felek irányítását ellátó trösztök a hozzájuk tartozó vállalatok nevében termékértékesítési szerződést kötöttek sörárpa szállítására. E szerződés szerint a minőségi átadásnál a szállító alperes nevében egyik társvállalatának megbízottja jár el, a vagonból a megrendelő felperes megbízottjával közösen mintát vesznek, és ennek alapján minősítik a szállítmányt. Egy másik lepecsételt mintát pedig a megrendelő köteles három héten át megőrizni, és ha a minőségi reklamációval a szállító nem értene egyet, a minőségi vitát a megőrzött pecsételt minta alapján a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértői Bizottsága a felekre kötelezően dönti el. Az alperes a szerződés alapján 14 vagon sörárpát szállított a felperesnek, amely e szállítmányokat idegen kártevővel való fertőzöttség (zsizsikesség), illetőleg kevertség címén kifogásolta, és a vagonokat kirakás nélküli újrafeladással a szállítónak visszaküldte. E szállítmányokkal kapcsolatban 80 312 Ft többletfuvarköltség merült fel, amelyet az alperes fizetett meg. Az alperes felszólította a felperest a feleslegesen felmerült fuvarköltség megtérítésére, majd erre az összegre ellene beszedési megbízást nyújtott be. A felperes a beszedési megbízást nem kifogásolta, ezért azt a bank teljesítette. Utóbb a felperes tartozatlan fizetés címén 80 312 Ft visszafizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes tagadta a felperes minőségi kifogásának alaposságát, a felperes a hibás 115 8*