Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

függönyök megfelelő anyagból készültek, zsugorodásuk üzemeltetési hiba, éspedig keményítővel való kezelés miatt következett be. Megállapította továbbá a szakértő részére az üzemeltető által adott technológiai leírásból, hogy a felperes a kezelési előírásokat ismerte. Ha azokat az alperestől a szerződés teljesítésekor nem is kapta volna meg, utólag módjában állott volna beszerezni. A bíróság mindezek alapján a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Hivatkozott a szakvéleményre, amely szerint — minthogy a per tárgyául szolgáló függönyök anyaga újszerű termék — ahhoz kezelési utasítást kellett volna adni, az alperes azonban ezt elmulasztotta, így szolgáltatása kellékhiányos volt. A fellebbezés alaptalan. Az tény, hogy a 4/1976. (VI. 7.) Kip. M—BkM sz. együttes rendelet 3.§-ának (1) és (2) bekezdése alapján a termékhez kezelési utasítást kell adni. Ennek hiányában hibás teljesítés állapítható meg (Ptk. 305. §). Ha azonban az üzemeltető saját mosodával rendelkezik, a helyes kezelési technológiát a mosoda szakképzett vezetőjének ismernie kellett, hogy a függönyök poliészter anyagból készültek, ezért azok mosás után keményítővel nem kezelhetők. Ha pedig szakképzettsége ellenére a kezelés tekintetében mégis kétsége merült fel, úgy a függönyanyag mosására, keményítésére vonatkozó előírásokat tisztáznia kellett volna, vagy pedig próbamosás lett volna szükséges. Mindebből következik, hogy a kicserélési igény szempontjából nem lényeges az, hogy az alperes kezelési utasítást szolgáltatott-e, mert a meghibásodást gondatlan eljárásával a felperes maga okozta. A kezelési utasításnak egyébként sem kell feltétlenül tartalmaznia azt, hogy a mosás után a függöny keményítővel nem kezelhető. A helyes kezelési eljárás ismertetése mellett a tilos műveletek felsorolása nem kívánható meg. A függönykelme poliészter anyagát tekintve nem újszerű, az pedig ma már nemcsak a szakemberektől elvárható ismeret, hogy a műszál alapanyagú függönyöket felesleges, de általában nem is szabad keményíteni. Az első fokú bíróság tehát helyesen határozott, amikor a felperes keresetét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a fentiekben kiegészített indokokkal a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 33311979. sz., BH1981/1. sz. 27.) 132. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatás, ha a helytelen vagy hiányos használati utasítás az egyébként szerződésszerű tulajdonságokkal rendelkező termék felhasználását meghiúsítja vagy eredményét lerontja [Ptk. 305. § (1) bek.]. A felek szerződést kötöttek szarvasmarha spermának folyamatos szállítására. Szerződésüket utóbb kiegészítették azzal, hogy az alperes 1500 adag külföldről származó mélyhűtött spermát is szállít a felperesnek. Az alperes a mélyhűtött sperma felhasználási technológiáját először bemutatta, majd azt levelének kíséretében átadta a felperesnek, végül a szállítási kötelezettségét teljesítette. A felperes a mélyhűtött spermát 1978. május—október hónapokban alkalmazta, de közben észlelte, hogy a nőivarú szarvasmarhák megtermékenyülési aránya rossz. A többszöri kifogásolására az alperes úgy nyilatkozott, hogy az anyagot nem 60 °C-os, hanem 40 °C-os hőmérsékleten kell olvasztani. A termékenyítési arány ennek ellenére nem javult. Ilyen előzmények után a felperes a keresetében 517 nőivarú szarvasmarha eredménytelen megtermékenyülése miatt felmerült kára fejében 2 427 724 Ft-nak a megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes védekezésében a szolgáltatása és a kár között állított okozati összefüggést vitatta. Szerinte a szolgáltatás hibátlan volt, és a kár a felperes szakszerűtlen állattartása, a sperma hibás felhasználása miatt merült fel. 109