Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

désekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződő fél tehát — érdekeinek megfelelően és azoktól függően — a szerződés bármely feltételét lényegesnek minősítheti és az azzal ellentétes álláspontját is kifejezheti. Ezzel egyúttal — ha csak a körülményekből vagy más nyilatkozatokból az ellenkezője nem következik — kifejezi azt is, hogy annak a feltételnek a megállapodásukban jelentőséget tulajdonít, miért is arra vonatkozólag a véleményeik összehangolására van szükség. A kifejtettekből következik, hogy a szerződés bármelyik feltételével kapcsolatosan helye lehet eltérő véleményt közlő szerződési nyilatkozatnak, és az ilyen közlés az érintett szerződési feltételt általában lényegessé minősíti". Az indokolás b) pontja első bekezdésének új szövege: „Gazdaságirányításunk elveivel az áll összhangban, hogy a szerződés a konkrét és tényleges szükségletek, valamint a reális kielégítési lehetőségek mérlegelésén alapuló, az érdekek, előnyök, kockázatok és a felelősség figyelembevételével kialakított gazdasági megállapodás legyen. Ezért jelentős tere van a szerződéskötési szabadságnak, és a szerződéskötési kötelezettség csak meghatározott szűk körben s általában csak a szolgáltatót terheli. Ez ad tartalmat annak az általános jellegű szabálynak, amely szerint a szerződés általában a felek megállapodásával jön létre". A második bekezdésben a „[Ptk. 207. § (1) bek.]" hivatkozás helyébe a „[Ptk. 205. § (1) bek.]" hivatkozás lép, a harmadik bekezdésben pedig a „[Ptk. 208. § (1) bek.]" helyébe a „[Ptk. 207. § (1) bek.]" szöveget keU felvenni. Az utolsó bekezdés elmarad. A GK 11. sz. állásfoglalás első mondatában a „Szállítási vagy szocialista szervezetek közötti vállalkozási szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a választott szavatossági igényét mindaddig megváltoztathatja ..mondatrész helyébe a következő szöveg lép: „A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a választott szavatossági jogról addig térhet át másikra ..." Az állásfoglalás indokolásának első bekezdése helyébe a következő szöveget kell felvenni „A Ptk. 307. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át". A második bekezdésbe „Ezek a jogszabályok azért engedik meg" szavak helyébe „A Ptk. azért engedi meg" szavakat kell felvenni. A GK 12. sz. állásfoglalás fennmaradó második bekezdésében „A kötelezett a hibás termék kicserélését (a munka újbóli elvégzését) akkor is felajánlhatja, ha a megrendelő" mondatrész helyébe az alábbi szöveget kell felvenni: „A kötelezett — ha az a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges — a hibás dolgot akkor is kicserélheti vagy a szolgáltatást újból teljesítheti (a munkát újból elvégezheti), ha a jogosult..." A módosított indokolás a következő: „A szerződés hibás teljesítése miatt érvényesített szavatossági jog megváltoztatásával függ össze az a kérdés, hogy a jogosultnak a szavatossági igények közötti választási, illetőleg változtatási joga miképpen viszonyul a kötelezettnek ahhoz a jogához, hogy a hibás szolgáltatást kicserélheti s hogy köteles-e a megrendelő a kívánt kijavítás vagy árleszállítás helyett a kicserélést elfogadni. A Ptk. 306. §-ának (6) bekezdése megengedi, hogy ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélhesse. A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése kimondja, 32