Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

58. 1. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma — figyelemmel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1977. évi IV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet az alábbi állásfoglalások tételeit részben felvette a rendelkezései közé, részben módosította az azok alapjául szolgáló rendelkezéseket, illetőleg azok helyébe új szabályozást adott — 1978. március hó 1. napjával hatályon kívül helyezi a GK 10. sz. állásfoglalást és a GK 12. sz. állásfoglalás első bekezdését. II. A Kollégium a GK 2. sz., a GK 5. sz., a GK 11. sz., a GK 12. sz. és a GK 19. sz. állásfoglalásokat az alábbiak szerint módosítja. A GK 2. sz. állásfoglalás a) pontjának első mondatában a „Ha a szállítási és vállalkozási szerződések körében késedelem esetén az arra kötelezett póthatáridőt nem vállal..." szavak helyébe „Ha a gazdálkodó szervezetek egymással kötött szerződéseinek késedelmes teljesítése esetén az arra kötelezett póthatáridőt nem vállal. .." szavak lépnek; az a) pont indokolásának új szövege pedig a következő: ,,a) A Ptk. 300. §-ának (3) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetek egymással kötött szerződéseinek késedelmes teljesítése esetében a késedelembe eső fél — szerződésszegése egyéb következményeinek viselése mellett — köteles a teljesítésre haladéktalanul megfelelő póthatáridőt vállalni. Ha e kötelezettségének nem tett eleget, vagy a közölt póthatáridő nem megfelelő, a másik fél a bíróságtól póthatáridő megállapítását kérheti. Az említett rendelkezés a gazdálkodó szervezetek között létrejött valamennyi szerződésre vonatkozik és aszerint sincs különbség, hogy a szerződés tárgya szerződéskötési kötelezettség alá esik-e vagy sem. Egyébként az állásfoglalás alkalmazási körében ennek nincs is jelentősége, mert a Ptk. említett szabálya nem a szerződés létrehozásával van kapcsolatban. A határidő és a póthatáridő más-más kategóriába tartozik; a határidő a már megkötött vagy megkötésre kerülő szerződés egyik tartalmi eleme, a póthatáridő pedig a megszegett szerződés miatt fennálló felelősség körébe esik. A Ptk-nak a szerződésszegésről szóló XXV. fejezetében foglalt rendelkezése tehát arra tekintet nélkül érvényesül, hogy a szerződéskötési kötelezettség fennáll-e vagy sem. A szerződés megszegése ugyanis abban az esetben is jogkövetkezménnyel jár, ha a szerződés megkötése nem kötelező. Póthatáridő vállalására, illetőleg megállapítására tehát nemcsak a szerződéskötési kötelezettség körében, hanem azon kívül is szükség van." A GK 5. sz. állásfoglalás a) pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések bármely feltételére vonatkozólag helye van a felek eltérő véleményét kifejező nyilatkozatnak". Ab) pontból a „— szerződéskötési kötelezettség hiányában —, a szállítási" szavak törlésre kerülnek. Az indokolás a) pontjának új szövege: „A gazdálkodó szervezetek egymás közötti különböző szerződéseire irányadó jogszabályok — sem szerződéskötési kötelezettség esetében, sem e körön kívül — nem tartalmaznak korlátozást abban a tekintetben, hogy az egyik fél a másik szerződési nyilatkozatában (megrendelés, ajánlat, szerződéstervezet stb.) foglalt milyen szerződési feltétellel szemben közölhet eltérő véleményt. A Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell azonban a feleknek megállapodniuk olyan kér31