Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

zottsága a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 13. §-a alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette és kezelését az alperesnek átadta. Az alperes a 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 6. §-a szerint a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Ennek ellenére a külföldre távozott dolgozó tartozását nem hajlandó kiegyenlíteni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes igé­nyét a pénzügyminiszter által képviselt magyar állammal szemben köteles érvényesíteni. A szóban levő ingatlan kártalanítás nélkül került állami tu­lajdonba, ez egyben a volt t ulajdonos tartozásainak rendezését is jelenti. Ezen túlmenőén a 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet az ingatlan megterhe­lését tiltja [10. § (2) bek.]. A felperes kártérítési igényét — per analó­giám — a Btké. 27/A. §-ára alapíthatná, amely szerint az állam bizonyos feltételek mellett az elítélt elkobzott vagyonának erejéig felel a jóhiszemű személyekkel szemben fennálló kötelezettségért. Ebben az esetben is a pénzügyminiszter képviseli az államot, és így a kereseti követelést e mi­nisztériummal szemben kell érvényesíteni. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes volt dolgozója ellen büntetőeljárás nem folyt, így a Btké. 27/A. §-a — analóg módra — nem alkalmazható. A felperes a szóban levő állami ingatlan tulajdonosával szemben kívánt polgári jogi igényt érvényesíteni. A Ptk. 27. §-a szerint ilyen esetben az államot a pénzügyminiszter képviseli, aki ezt a jogkörét más állami szerv­re átruházhatja. Jelenleg nincs olyan rendelkezés, amely a pénzügyminisz­ter képviseleti jogát más szervre, illetőleg az alperesre átruházta. Követke­zésképpen a perbeli követelés a pénzügyminiszter által képviselt magyar állammal szemben érvényesíthető. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A fellebbezés alapos annyiban, hogy az első fokú bíróság e vonatkozás­ban jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével és alkalmazásával hoz­ta meg ítéletét. A Ptk. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az állam közvetlenül különösen akkor lép polgári jogviszonyba, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik, az államot illeti és egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy nem olyan állami szerv kezeli, amely önálló jogalany. A jelen esetben a szóban levő ingatlan az önálló jogalanyisággal rendelkező alperes keze­lésében van. Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 6. §-a szerint a kezelő (a jelen esetben az alperes) a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja és a tulajdonos kötelezettségeit teljesíti. Ez a rendelet adja meg tehát az alperes részére a megfelelő jogo­sultságot, és így nincs szükség a Ptk. 27. §-ában említett jogkör tekinteté­ben külön átruházási intézkedésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (2)— (4) bekezdéseiben foglaltak alapján hatályon kívül helyezte és elrendelte a per újabb tárgyalását, valamint újabb határozat hozatalát. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 131/1975. sz., BH 1977/1. sz. 29.) 33. Szocialista szervezetek által létesített egyszerű társaság is szocialista szervezet és érvényesen szerezhet jogokat és vállalhat szerződéses kötele­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom