Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Ft követelést alapul véve a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem illetéke tehát 2359 Ft. A 119/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerint azonban a 119/A. §-ban meghatározott illeték felét kell fizetni az esetben, ha a felperes a keresettől elállt, mielőtt az alperes ellenkérelmét a tárgyaláson előterjesztette, a (2) bekezdés szerint pedig ez az illeték 300 Ft-nál kevesebb nem lehet. E rendelkezéseket a Pp. 391. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel irányadónak kell tekinteni a fizetési meghagyásos eljárásban is. Ezek szerint az adott ügyben — a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől annak kibocsátása előtt történt elállás folytán — a 119/A. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott illeték felét, vagyis 1179 Ft illetéket kell fizetni. Az első fokú bíróságnak ettől eltérő számítása téves. Tévesen utalt a másodfokú bíróság a 15/1971. (IV. 3.) PM sz. rendelettel módosított 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 182. §-ának k) pontjában foglalt rendelkezésre. Bz a rendelkezés ugyanis a szocialista gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben — a már említett külön szabályozás folytán — nem alkalmazható. Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az első- és másodfokú bíróság végzésének az illeték mértékére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, s a kötelezettet a jogszabályok szerint őt terhelő illeték fizetésére kötelezte. (Eln. Tan. G. törv. 30 047/1974. sz., BH 1974/4. sz. 179.) 992. Fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek nincs helye [Pp. 381. §(l)és (2) bek., 393. § (2) bek.]. A jogosult a kötelezett ellen fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Nyíregyházi Megyei Bíróságnál. A bíróság azt állapította meg, hogy a kötelezett székhelye Hajdú-Bihar megyében van, ezért a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet végzésével a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásra illetékes Debreceni Megyei Bírósághoz tette át. A kötelezett a végzés ellen benyújtott fellebbezésében előadta, hogy székhelye Budapesten van, ezért az eljárásra a Fővárosi Bíróság illetékes. A kötelezett fellebbezésének elbírálása előtt a jogosult és a kötelezett közös kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz és az eljárás szünetelésének a megengedését kérték. A Legfelsőbb Bíróság az eljárás szünetelését végzéssel megengedte. — E végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a fizetési meghagyást nem bocsátotta ki, tehát a kötelezett sem terjeszthetett elő ellentmondást, amely a Pp. 393. §-ának (2) bekezdése szerint azzal a joghatással járt volna, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem áttételét elrendelő végzés elleni fellebbezés folytán a peren kívüli eljárás szintén nem alakult át peres eljárássá. Gazdasági perben a Pp. 381. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az eljárás szünetel, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik, és hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. Megállapítható tehát, hogy a Pp. kizárólag a peres eljárásban ismeri és szabályozza a szünetelés intézményét, fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye szünetelésnek, s így az ezt megengedő végzés törvényt sért. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb 763