Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

dást a Pp. 393. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával elutasította. Az első fokú bíróság megállapította, hogy a Pp. 393. §-ának (5) bekezdése szerint a jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye. A kötelezett a fellebbezésnek nevezett beadványában az első fokú bíróság végzését hatálytalanítani kérte, mert a jogosulttól nem vett át árut, ezért annak vételárával nem tartozik. Ezt egyébként a jogosult a beadványához mellékelt, 1974. október 8-i és október 18-i leveleibén elismerte és közölte azt is, hogy a számla megküldése és a fizetési meghagyás benyújtása is tévedés alapján történt. A kötelezett előadta azt is, hogy az ellentmondást nyolc napon belül azért nem nyújtotta be, mert a fizetési meghagyás kézbesítésekor az iskola tanári kara országjáró kiránduláson volt. A Legfelsőbb Bíróság a hozzá felterjesztett „fellebbezési ügy" elbírálása során az alábbiakat állapította meg: A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy az igazság kiderítésére törekedjék. A bíróság evégett hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője, a szükséges tájékoztatással ellátni és őt jogaira, illetőleg kötelességeire figyelmeztetni. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe, ennek alapján a kötelezett beadványát nem fellebbezési kérelemnek, hanem perújítási kérelemnek kellett tekinteni. A Pp. 263. §-ának (1) bekezdése szerint a perújítási kérelmet az első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kötelezett beadványát a perújítás kérdésében való határozathozatal végett az első fokú bíróságnak visszaküldte. (Legf. Bír. Gf. 71. 32 653/1974. sz., BH 1975/9. sz. 435.) 983. A ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű gazdasági pert a bíróság tárgyalás kitűzése nélkül — a felek előzetes figyelmeztetése után — akkor is eldöntheti, ha az ügyben korábban már tárgyalást tartott. Ugyanez irányadó a fellebbezési eljárásbann is. (GKT 107/1973. sz., BH 1974/1. sz. — L. 917. sorszám alatt.) 984. Gazdasági perben eljáró fellebbezési bíróság a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül abban az esetben is megváltoztathatja az első fokú bíróság határozatát, ha az az illeték kiszabását jogszabálysértéssel mellőzte [Pp. 253. § (3) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. §, 119/B. §, GKT 2/1974.]. 1973. július 27-én az egyik főközlekedési úton az alperes erdészetéből kiváltó szarvas nekiszaladt a felperes biztosítottja személygépkocsijának. A felperes 13 955 Ft kártérítés és kamata iránt indított keresetének az első fokú bíróság 10 315 Ft és ennek kamatai erejéig adott helyt, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. A szakértői díj megfizetésére az alperest kötelezte, az első fokú eljárási illeték kiszabását pedig a felek személyes illetékmentességére tekintettel mellőzte. A felperes fellebbezése arra irányult, hogy az alperes fizesse meg azt a 2860 forintot kitevő értékcsökkenést is, amely a kocsi fényezésében keletkezett a kirendelt szakértő megállapítása szerint. — A fellebbezés alapos. A szakértői véleményből kitűnő és nem vitatott tény, hogy a baleset kö• vetkeztében — többek között — a gépkocsi következő alkatrészei sérültek 756