Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. Az első fokú bíróság feltehetően a Pp. 386. §-ának (1) bekezdése alapján mellőzte a döntést a perköltség kérdésében. A Pp. 78. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság perköltség felől hivatalból határoz, kivéve ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Adott esetben a pernyertes alperes a perköltség kérdésében a határozathozatal mellőzését nem kérte, így az első fokú bíróságnak ebben a kérdésben hivatalból kellett volna döntenie, illetőleg annak elmulasztása után az ítéletet a Pp. 225. §-ának (1) bekezdése értelmében ki kellett volna egészítenie. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az összes iratot a fenti eljárás végett az első fokú bíróságnak visszaküldte. (Legf. Bír. Gf. IX. 32 813/1973. sz., BH 1974/9. sz. 396.) 974. Gazdasági bírság részletekben való megfizetését — még az ítélet jogerőre emelkedése után is — az első fokon eljárt bíróság engedélyezheti (Pp. 217.). A megyei bíróság a legfőbb ügyész indítványa alapján az eljárás alá vont vegyesipari szövetkezetet 1 200 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Az eljárás alá vont a fellebbezésnek nevezett beadványában előadta, hogy a kiszabott gazdasági bírságot mind a jogalap, mind pedig az összegszerűség tekintetében tudomásul veszi, kizárólag a gazdasági bírság részletekben való megfizetésének engedélyezését kérte. Az eljárás alá vontnak a gazdasági bírság részletekben való megfizetésének engedélyezésére irányuló kérelme a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján — amely szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe — nem tekinthető fellebbezésnek. A Pp. 217. §-ának (3) bekezdése szerint a fél kérelmére — még a határozat jogerőre emelkedése után is — az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést engedélyezheti. Ezzel összhangban a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága 301/1970. sz., a gazdasági bírsággal kapcsolatos részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló — a Pénzügyi Közlöny 1970. évi 1. számában közzétett — állásfoglalása szerint az ilyen kérelmet a pénzügyi szervnek — ha oda nyújtják be — az első fokon eljárt bírósághoz kell megküldenie. A kialakult gyakorlat szerint az első fokú bíróság a gazdasági bírság részletekben való megfizetésére irányuló kérelem tárgyában az indítványozó mellett a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága álláspontját is meghallgatva határoz. A fentiek szerint a fellebbezésnek nevezett kérelem alapján nem volt helye fellebbezési eljárás lefolytatásának, hanem a kérelem tárgyában történő határozathozatal végett az ügyet — a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelemszerű alkalmazásával illeték megállapítása nélkül — az első fokú bíróságnak vissza kellett küldeni. (Legf. Bír. Gf. II. 30 410/1974. sz., BH 1974/5. sz. 223.) 750