Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

reség, hanem a közös vállalkozásban való részvétel alatt keletkezett tiszta vagyonnak a vagyoni hozzájárulás értékével arányos része is megilleti. Ennek kiadása határidejét — amennyiben arról az igazgatótanács nem döntött — a bíróság határozza meg. (GKT 1/1975. sz., BH 1975/4. sz* — L. 811. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 960. A megrendelő által a szállító ellen egy szállítási szerződés több tétele — fuvarozási szempontból több küldemény — alapján előterjesztett keresetet az illeték megállapítása szempontjából egy szerződésből eredő követelésnek kell tekinteni [Pp. 369. §, 374. §, 11/1966. (VI. 13.) PM sz. r. 1191A. § (5) bek., 119/B. § (2) bek., GKT 2/1974.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 409/1974. sz., BH 1975/7. sz. 331. — L. 914. sorszám alatt.) 961. Ugyanabból a szerződésből eredő szavatossági és kártérítési igény érvényesítése esetében az eljárási illeték alapja nem a két követelés együttes értéke, hanem a magasabb összegű követelés [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (4) bek.]. Az alperes által a felperes részére szállított betonszivattyú többszöri javítás ellenére sem volt a rendeltetésszerű célra alkalmas. A felperesnek ezért a munka elvégzése érdekében darut kellett bérelnie. A felperes keresetében a betonszivattyú 831 000 Ft vételárának visszafizetésére, az ezen összeg után számított kamatok megfizetésére, valamint a darubérlettel felmerült 727 500 Ft kárának megtérítésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében előadta, hogy a gép kijavítása minden alkalommal megtörtént, tagadta a gép rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságát s azt állította, hogy a hibák szakszerűtlen üzemeltetésből eredtek. Az első fokú bíróság az alperest 831 000 Ft vételár visszafizetésére, valamint 337 500 Ft kártérítés s a két összeg — 1 168 500 Ft — után a késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította s végül az alperest a két összeg alapulvételével számított 35 055 Ft eljárási illeték megfizetésére is kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a bizonyítás eredményeként a bíróság a gép alkalmatlanságát megállapította, így a nem vitatott érdekmúlásra figyelemmel a felperes vételár-visszatérítés iránti igénye megalapozott. Az indokolás szerint az említett bérleti díj folytán a felperest kár is érte, amelyet a szerződéstől való elállásig terjedő időre az alperes köteles megtéríteni. Az ezt követően kifizetett bérleti díj azonban a felperes terhére esik. Az ítélet ellen az alperes a marasztalása miatt fellebbezést terjesztett elő. Állította, hogy a perbeli gép a rendeltetésszerű használatra alkalmas. Vitatta a kár összegszerűségét is, mert a felperes nagyobb teljesítményű és drágább gépet bérelt, mint a perbeli gép. — Az alperes fellebbezése csak részben alapos. A felperes szavatossági igénye, a szerződéstől való elállás folytán visszajáró 831 000 Ft-os vételár tekintetében az első fokú bíróság a kellő részletességgel feltárt tényállás alapján megnyugtató módon jutott arra a következtetésre, hogy az alperes által szolgáltatott gép a rendeltetésszerű haszná736