Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

a felperes keresetének elutasítását és a viszontkeresete alapján a felperes marasztalását kérte. Az alperes szerint lényeges eljárási szabálysértés is történt, mert a felperes a keresete tárgyában az eljárás folytatását nem kérte, e vonatkozásban az eljárás továbbra is szünetel, ezért az első fokú bíróság a kereset tárgyában érdemi döntést nem hozhatott volna. A fellebbezés alapos, mert az első fokú bíróság az eljárás lényeges szabályának megsértésével hozta meg ítéletét, ezért azt a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kellett utasítani. Az új eljárás során a felperes keresete csak abban az esetben tárgyalható, ha a Pp. 381. §-ának (2) bekezdésében meghatározott idő lejárta előtt az eljárás folytatását a felperes is kéri, tekintettel arra, hogy a szünetelő eljárás folytatását ez idő szerint csak az alperes és csak a viszontkeresetére vonatkozólag kérte. A Pp. 382. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy a viszontkereset elkülönül a keresettől, ezért az eljárás szünetelése esetében a Pp. 381. §-ának (1) bekezdése alapján akár az egyik, akár a másik fél kérheti az eljárás egésze vagy elkülöníthető egyes részei tekintetében a folytatást. Ez utóbbi esetben a szünetelés tovább folyik arra a részre — jelen esetben a felperes keresetére —, amelyre vonatkozóan az eljárás folytatását a felek nem kérték. Ezért lényeges eljárási szabályt sértett az első fokú bíróság azzal, hogy a felperes keresete tárgyában is érdemében határozott. Az újabb tárgyalás — a fentiek figyelembevételével — a viszontkereseti kérelem keretei között folytatható le. (Legf. Bír. Gf. II. 31 992/1974. sz., BH 1975/5. sz. 242.) 930. Gazdasági perben a felek olyan megállapodása, amely szerint az eljárást nem folytatják, nem akadálya annak, hogy a bíróság a szünetelő eljárást bármelyik fél egyoldalú kérelmére folytassa [Pp. 381. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 402. § (2) bek., 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. r. 5. § (1) bek.]. A kereseti előadás szerint a felperes mint vállalkozó az alperes megrendelővel építési-szerelési munkákra szerződést kötött. Az alperes a keresetben felsorolt végszámlákat nem egyenlítette ki, ezért a felperes 726 441 Ft vállalkozási díj és kamatai megfizetésére kérte-kötelezni. Az első fokú bíróság az 1972. március 24-én kelt végzésével a felek kérelmére a per szünetelését állapította meg. Minthogy azonban a követelésnek a felek által szándékolt peren kívüli rendezése nem sikerült, a felperes kérelmére az első fokú bíróság az 1973. január 17-én kelt végzésével a per folytatását rendelte el. Ennek során az alperes elsősorban azzal védekezett, hogy a felek megállapodtak abban, hogy az alperes átutal a felperesnek 700 000 Ft-ot és ennek ellenében a pert szüneteltetik, a végleges elszámolást pedig felfüggesztik. Az első fokú bíróság a leszállított keresetnek helyt adva az alperest marasztalta. A bíróság az ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes nem bizonyított olyan megállapodást, amely az egyébként nem vitás és lejárt követelés esedékességét függőben tartaná vagy elhalasztaná. Nem bizonyított olyan esedékes és lejárt követelést, amelyet a felperes követelésével szemben beszámíthatna. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett s ebben kérte a sérelmes ítélet hatályon kívül helyezését és a per további szünetelésének megállapítását. A fel716