Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

zik. A 11/1966 .(VI. 29.) IM számú rendelet 119/A—119/C. §-aiban meghatározott eljárási illeték összegét és azt, hogy az illetéket melyik fél milyen arányban viseli, a bíróság az eljárást befejező határozatában a pernyertesség és pervesztesség arányában állapítja meg [1/1973. (I. 24.) IM sz. r. 16. § (2) bek.]. E rendelkezések egybevetése alapján megállapítható, hogy a gazdasági per tárgyalás kitűzése nélküli elbírálásában gyakorlatilag nem merülhet fel az alperes szocialista szervezet meghatalmazottjának tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos vagy más —>a Pp. 75. §-a alapján — a perköltségnek minősülő költség. Ennélfogva az esetleges perköltség kérdése sem indokolja az alperes külön nyilatkozattételre felhívását a keresettől elállás esetében, s erre a gazdasági perek tárgyaláson kívüli elintézését késleltető intézkedésre az alperes érdekeinek védelme céljából egyébként sincs szükség. Az előbbiek nem érintik azt az esetet, ha az alperes a tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban viszontkeresetet támasztott [Pp. 382. § (1) bek.]. Ennek — esetleg elkülönített — elbírálását ugyanis nem akadályozhatja az, hogy a felperes a keresetétől elállott. Más a helyzet akkor is, ha a bíróság a tárgyaláson kívüli eljárási módra azt követően tér át, hogy az ügyben már érdemi tárgyalást tartott [GKT 107/1973. sz.]; ilyen esetben ugyanis a Pp. 160. §-ának (2) bekezdése az irányadó. (GKT 4/1974. sz., BH 1974/8. sz.) 9. TÁRGYALÁS 919. Gazdasági perben az alperes a vele szemben felelős harmadik személy ellen — perbehívása helyett — keresetet indíthat, és azt ugyanannak az eljárásnak a keretében jegyzőkönyvbe is mondhatja vagy védekező iratában terjesztheti elő, az eljáró bíróság pedig az így megindított ügyet az előtte már folyamatban levő üggyel egyesítettként kezelheti. (GK 3. sz., BH 1973/5. sz. — L. 934. sorszám alatt.) 920. A kellő időben előterjesztett — ténybelileg és jogilag megfelelően konkretizált — keresetnek az elévülést megszakító hatályát nem érinti az igény jogcímének későbbi megváltoztatása [Ptk. 327. §, 359. § (1) bek., Pp. 121. §, GKT 72/1973. sz.]. (Legf. Bír. Gf. V. 31 659/1974. sz., BH 1975/9. sz. 425. — L. 190. sorszám alatt.) 921. A bíróság által tett ideiglenes intézkedésben megszabott határidő elmulasztásához nem fűződik kötbérfizetési kötelezettség [Pp. 378. §, Ptk. 246., 405. §]. A bíróság a felperes megrendelő által építőipari munka hibája miatt érvényesített szavatossági kereset érdemi elbírálása előtt a felperes kérelmére elrendelt ideiglenes intézkedéssel arra kötelezte a kivitelezőt, hogy a tervező által szolgáltatandó tervdokumentáció alapján 1972. október 20-ig gondoskodjék a felperes 300 vagonos gyümölcstárolójának vízhatlan tetőfedéséről. Mivel a kivitelező a meghatározott időpontig a beázásmentességről nem gondoskodott, a felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 1972. október 20. napjától köteles kötbért fizetni. 709