Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

tett —, amelynek teljesítése érdekében adta fel az alperes a küldeményeket. Ebben az összefüggésben egy-egy küldemény (egy-egy fuvarozási szerződés) a szállítási szerződésnek csupán egy-egy tétele. Mivel tehát a megrendelő és a szállító között — mint perben álló felek között — egy szerződés jött létre, ezért a fenti állásfoglalást is ennek megfelelően kell alkalmazni. Más volna a helyzet, ha a per a vasút ellen irányult volna. Akkor ugyanis a fuvarozási szerződéseket illeték szempontjából külön-külön kellett volna figyelembe venni. Az első fokú eljárás illetéke tehát a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/B. §-ának (2) bekezdése szerint 300 Ft. Ezt azonban nem tartozik az alperes teljes egészében megfizetni, mert a kereset 7144 Ft-ra irányult, az alperes marasztalása pedig csak 5107 Ft, ami az eredeti követelés 73%-a. Annak, hogy a felperes keresetét időközben ez utóbbi összegre leszállította, az illeték mértéke szempontjából nincs jelentősége, mert a keresetleszállítás nem felel meg az illetékrendelet 119/A. §-a (5) bekezdése feltételeinek. A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján az első fokú eljárási illetéket a felek között 73—27%-ban megosztotta. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 409/1974. sz., BH 1975/7. sz. 331.) 915. Több alperesnek ugyanazért a követelésért való — egymástól kölcsönösen függő — perlése és csak az egyik alperes marasztalása esetén a felperes a többi alperessel szemben sem tekinthető pervesztesnek, s így nem köteles illetéket fizetni [Pp. 25. § (3) bek., 369. §, 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) bek. b) pont]. (Eln. Tan. G. törv. 31 825/1974. sz., BH 1975/3. sz. 147. — L. 962. sorszám alatt.) 916. 1. A gazdasági perben eljáró másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül megváltoztathatja az első fokú bíróság határozatának az illetékre vonatkozó részét, amennyiben az az illeték viselésére kötelezett felet a jogszabály szerint járó illeték összegénél kisebb mértékben marasztalta. 2. Abban az esetben, ha egy keresetlevélben két vagy több szerződésből eredő követelést érvényesítenek, vagy a bíróság két vagy több pert egyesít, az illetéket szerződésenként és — ha nem áll fenn egyetemleges kötelezettség — felenként külön-külön kell megállapítani. (GKT 2/1974. sz., BH 1974/8. sz. — L. 967. sorszám alatt.) 8. ELJÁRÁS TÁRGYALÁS KITŰZÉSE NÉLKÜL 917. A ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű gazdasági pert a bíróság tárgyalás kitűzése nélkül — a felek előzetes figyelmeztetése után — akkor is eldöntheti, ha az ügyben korábban már tárgyalást tartott. Ugyanez irányadó a fellebbezési eljárásban is. A gazdasági pereket is általában tárgyaláson kell eldönteni, de a Pp. 376. §-ának (1) bekezdése szerint a ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerű ügyet a bíróság tárgyalás kitűzése nélkül is eldöntheti. Az (5) bekezdés szerint pedig ha a bíróság az ügyet az alperes előkészítő iratainak előterjesztése után, illetőleg a kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetében 706