Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

a körülményeket, amelyek az eljáró bíróság hatáskörének alapjául szolgál­nak. Az új határozat hozatalakor figyelembe kell vennie a járásbíróságnak, hogy ha az alperes szerződéses jogviszony alapján jelent meg a felperes, te­lepén, ott szerződés teljesítése érdekében végzett munkát és e munkavégzés, illetve a szolgáltatás teljesítése kapcsán következett be a kár, nincs helye a Pp. 366. §-a (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának, és ez esetben a gazda­sági per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. (G. törv. IV. 32 273/1974. sz.,BH 1975/5. sz. 241.) 900. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek részvételével folyó szabada­lomfelhasználással kapcsolatos perek megyei bírósági hatáskörbe tartoznak [1969. évi II. tvr. 66. § (1) és (4) bek., Pp. 23. § (1) bek. a) és d) pont, 366. § (2) bek. a) pont, 7/1972. (XI. 28.) IM sz. r. 20. §]. A felperes keresetlevele szerint az alperes szövetkezeti közös vállalat fel­használ egy haeymatisztító vonalat, amelyet a felperes szolgálati találmány­ként az Országos Találmányi Hivatalnál 1971. szeptember 9-én szabadal­maztatott. A kereset arra irányult, hogy az alperes 200 000 Ft használati dí­jat fizessen meg. Az alperes a kereset érdemi elutasítását kérte. A megyei bíróság hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat a járásbíróság­hoz tette át azzal az indokolással, hogy a Pp. 366. §-ának (2) bekezdése sze­rint, ha a pertárgy értéke a 300 000 forintot nem haladja meg, a járásbíró­ság hatáskörébe tartoznak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás közötti vagy más szocialista szervezetekkel keletkezett perei. A járásbíróság ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg és az ira­tokat az eljáró bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz terjesz­tette fel. Hatáskörének hiányát az 1969. évi II. törvény 66. §-ának (4) be­kezdésére alapította. A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése szerint az eljáró bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie. Az 1969. évi II. törvény kétféle szabadalmi per között különböztet. A 66 §-ának (1) bekezdésében meghatározott perek a Fővárosi Bíróság hatáskö­rébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. A szabadalmi perek másik csoportjáról a 66. § (4) bekezdése rendelkezik olyképpen, hogy az (1) bekez­désben nem említett szabadalmakkal kapcsolatos minden más jogvitás ügy­ben a megyei (fővárosi) bíróság az általános szabályok szerint jár el. Nyil­vánvaló tehát, hogy a jogszabály a szabadalommal kapcsolatos bármely per­ben a hatáskört a pertárgy értékétől függetlenül a megyei bíróság számára kívánta fenntartani. A fentiekkel összhangban mondja ki az 1972. évi 26. sz. törvényerejű ren­delettel módosított polgári perrendtartás 23. §-ának (1) bekezdése, hogy — többek között — a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak az iparjogvédelmi perek [Pp. 23. § (1) bek. d) pont]. A szabadalmi és a szabadalommal kapcso­latos perek pedig iparjogvédelmi pereknek minősülnek. A Pp. 23. §-ának (1) bekezdésében foglalt perek közül csak az a) pontban említett vagyonjogi pereknél van az a megszorítás, hogy ezek akkor tartoz­nak a megyei bíróság hatáskörébe, ha a per tárgyának az értéke a 300 000 forintot meghaladja, a b)—j) pontokban említett perekben ilyen megszorítás nincs, tehát ezekben a megyei bíróság a per tárgyának értékére tekintet nél­kül jár el. Az 1969. évi II. törvény 66. §-ának (4) bekezdésében említett (szabada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom