Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
alperes által becsatolt folyószámla másolatokban megjelölt tételek egyébként sem egyeznek a felperesnek az észrevételekben részletezett számláival. Megállapítható tehát, hogy az alperes a fellebbezési eljárásban nem bizonyította, hogy — a korábbi elismerésével szemben — a tartozása nem áll fenn. Ezért sem az első fokú ítélet megváltoztatására, sem pedig a per újbóli tárgyalásának az elrendelésére nincs alap. Mindezek alapján az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helyben kellett hagyni. (Legf. Bír. Gf. I. 30 209/1974. sz., BH 1975/1. sz. 34.) 99. A beavatkozó fellebbezésének — kivéve, ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed — nincs jogi hatálya, ha az az általa támogatott fél elismerésével ellentétben áll [Pp. 54. § (1) bek., 57. § (1) bek., 233. § (1) bek., Ptk. 31. § (2) és (3) bek., 11/1967. (V. 13.) Korm. sz. r. 14. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. V. 32 464/1973. sz., BH 1974/8. sz. 348. — L. 978. sorszám alatt.) 1.5 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 100. A felek egyike által a szerződés megkötése előtt átadott összeg sem vételárelőlegnek, sem foglalónak nem tekinthető, ha a szerződés — pl. valamely kikötött feltétel meg nem valósulása folytán — nem jön létre [Ptk. 243. § (2) bek.]. A felperes abban állapodott meg az alperes jogelődjével, hogy átveszi tőle a kezelésében levő 4808 D-öl terjedelmű ingatlant a rajta levő felülépítményekkel együtt. A tárgyalásokat már az alperessel folytatta, s az ekkor elkészült szerződéstervezetben a vételárat 2 746 110 Ft-ban jelölték meg. A szerződéstervezetben a felperes azt vállalta, hogy az alperes jogelődjének kifizetett 500 000 Ft-on felüli hátralékos vételárat 1971. június 30-ig kifizeti. Kikötötték a felek azt is, hogy a szerződés a felek aláírásával és a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével válik érvényessé. A szerződéstervezet azt is tartalmazta, hogy ha a szerződés a hatósági engedély hiánya miatt nem lesz érvényes, akkor a felperes által már kifizetett 500 000 Ft foglalónak minősül és ezt a felperes nem követelheti viszsza, sőt a jogszabályban meghatározott telekhasználati díjat is köteles az alperesnek megfizetni. A felperes — felszámolása miatt — a szerződéstervezetet nem írta alá, a hatósági engedélyek beszerzése sem történt meg, a szerződés nem hatályosult. A felperes keresetében az alperes jogelődjének kifizetett 500 000 Ft megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes az 500 000 Ft-ot beszámítva a viszontkeresetében 1 112 369 Ft és kamata megfizetésére kérte kötelezni a felperest telekhasználati és jogcím nélküli helyiséghasználati díj címén. Az első fokú bíróság ítéletével az alperest a felperes részére 42 612 Ft és ennek 1971. január 6-tól járó évi 15%-os kamata megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes az ítélet részbeni meg65