Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

be a szerinte kirakás nélkül továbbított faáru mennyiségéről, és állította, hogy a nyilvántartásai alapján az adatai ellenőrizhetők. Az ez irányú védekezés figyelmen kívül hagyására nem elegendő a nyomozás során eljárt szakértő megállapításaira való hivatkozás. Lehetőséget kellett volna adni arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet a szakértő megállapításaira tett észrevételeit kellően megalapozhassa, tehát hogy a vonatkozó bizonyítékait a szakértőnek bemutathassa. Ennek hiányában nem áll rendelkezésre megnyugtató adat arra nézve sem, hogy milyen mennyiségű árut továbbított kirakás nélkül. A kifejtettek értelmében a tényállás pontos megállapításához és a mezőgazdasági termelőszövetkezet magatartásának elbírálását lehetővé tevő adatok feltárásához a bizonyítási eljárás nagyterjedelmű kiegészítése szükséges. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. III. 30 103/1975. sz., BH 1975/9. sz. 432.) 870. A gazdasági bírság iránt indított eljárás szempontjából az eljárás alá vont szocialista szervezet alkalmazottai büntetőjogi felelősségének elbírálása nem olyan előzetes kérdés, amely az eljárás felfüggesztésének okául szolgálhatna (Pp. 152. §). A Legfőbb Ügyészség 595 720 Ft jogtalan anyagi előny figyelembevételével gazdasági bírság kiszabását indítványozta egy mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen. Az indítvány melléklete volt az igazságügyi könyvszakértő által üzérkedés bűntettének gyanúja miatt a szövetkezet alkalmazottai ellen indított ügyben készített és a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályához intézett könyvszakértői vélemény. Az első fokon eljárt bíróság a gazdasági bírság kiszabására irányuló indítványt a termelőszövetkezetnek kikézbesítve felhívta azt, hogy 15 napon belül érdemi védekezést terjesszen elő és a bizonyítékait csatolja be. Ugyanakkor a további eljárást a termelőszövetkezeti alkalmazottak ellen indított büntető eljárás befejezéséig felfüggesztette. Felhívta a megyei főügyészséget és a termelőszövetkezetet, hogy a büntető eljárás eredményét annak befejezésétől számított 15 napon belül jelentsék be. E végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezéssel élt és az első fokú bíróságot az ügy érdemi tárgyalására kérte utasítani. A fellebbezés indokolása szerint az eljárás felfüggesztésének nem volt helye, mert a gazdasági bírság kiszabása iránt indított eljárás és a személyi felelősök ellen indított büntető eljárás egymástól független. A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartotta. — A fellebbezés alapos. A tárgyalás felfüggesztéséről a Pp. 152. §-a rendelkezik, amelynek (1) bekezdése szerint büntetőügy vonatkozásában ennek akkor van helye, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói hatáskörbe tartozik. Adott esetben a per tárgyalása felfüggesztésének e jogszabály alapján nem volt alapja. A gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás eldöntése ugyanis nem függ a szövetkezet munkavállalói ellen indított büntető eljárástól, illetve nincs olyan előzetes kérdés, amelynek a bűnüldöző szervek által történő eldöntése kihatással lehetne a gazdasági bírságügy lefolytatására. Helyesen hivatkozik a fellebbezés arra, hogy ha nem is történnék büntetőjogi felelősségrevonás, a 20/1973. 670