Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

tatás miatt várható többletköltségek fedezetéül jogosult költségvetés öszszege után 1% pótlékot felszámítani. A felperes keresetlevelében előadta, hogy az alperes megrendelő tervszolgáltatási kötelezettségének 13 hónapos késéssel tett eleget. E késedelem, továbbá a tervmódosítások következtében előálló pót- és többletmunkák miatt az 1%-os pótlék nem nyújt kellő fedezetet a tényleges akadályoztatásból eredő többletköltségekre. A felperes előadása szerint arra is kényszerült, hogy a munkaterületen technológiai szerelő vállalatokkal egy időben dolgozzék. Az alperes a több vállalkozó egyidejű munkavégzéséből és a fokozatos tervszolgáltatás késedelméből eredő többletköltség vállalása és a szerződés módosítása elől elzárkózott. A felperes ezért a fenti tényállás alapján a szerződésben kikötött 1% pótléknak 14,4%-ra való felemelése iránt keresetet indított. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a több fővállalkozóval való együttdolgozás azért szükséges, mert a felperes az építési munkákkal közel egy éve késedelemben van, egyébként a technológiai szerelés 80%-át is ő végzi. A tervszolgáltatási késedelem másfél millió forint értékű építési munkát érintett, ebből folyóan azonban nem keletkezett a felperesnek többletköltsége. Az első fokú bíróság — szakértői bizonyítás eredményeként — a szerződést akként módosította, hogy a felperest az építmény alapösszege után 2,86% pótlék illeti meg. A felperesnek ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a határozatát a szakértő véleménye, valamint az Állami Fejlesztési Bank beavatkozó észrevételei alapján hozta meg. Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a másodfokú bíróság a felszámítható pótlék mértékét 1,3%-ra módosítsa, a felperesnek ezt meghaladó keresetét pedig utasítsa el. A több fővállalkozóval történt együttes munkavégzésből eredő költségekkel kapcsolatban előadta, hogy a szakértő — és a bíróság — nem vizsgálta, illetőleg nem vette figyelembe, hogy a több fővállalkozó együttes munkavégzésére azért került sor, mert a felperes a saját munkájával késedelembe esett. A felperesnek a beruházás ütemterve és az építési szerződés értelmében nem kellett volna ugyanazon a munkaterületen más fővállalkozóval együtt dolgoznia. A technológiai szerelési szerződések szerint az egyes fővállalkozóknak a kivitelezést akkor kellett megkezdeniük, amikor a felperes a megfelelő épületrészt teljesen, illetőleg a technológiai szerelésre alkalmas állapotban elkészíti és átadja. Az ezzel kapcsolatos mulasztások miatt a döntőbizottság annak idején a felperest kötbér fizetésére kötelezte. — A fellebbezés alapos. A felek jogviszonyára még irányadó 44/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH sz. utasítás (a továbbiakban ÉVM—ÁH ut.) 5. sz. mellékletének 8// pontja szerint a költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok megállapítása végett tartandó helyszíni (organizációs) bejáráson kell megállapítani — egyebek közt —; a munkavégzést befolyásoló körülményeket (veszélyesség, akadályoztatás stb.) és az azok mértékére, elhárítási lehetőségére vonatkozó adatokat. Ugyanezen melléklet 5. pontja szerint a helyszíni bejáráson rögzített adatok a későbbiek során nem vitathatók; a vitás kérdéseket a melléklet 9. pontja értelmében az „arra illetékes hatóság" elé kellett terjeszteni. A felperes állítása szerint az alperes magatartására visszavezethető okok169