Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
nak meg, illetőleg ilyenben megegyezniük nem sikerül, a szerződésben kikötött áron kell teljesíteni. Ha a változás következtében a szolgáltatás tárgyának hatósági ára nincs többé, vagy árhatárt nem tartalmazó hatósági előírások (megkötések) szerint alakítandó ki vagy kialakítása szabad egyezkedés tárgya, a felek a szerződésben kikötött ártól eltérhetnek. Ha azonban a felek más árban nem állapodnak meg, vagy megegyezniük nem sikerül, a szerződésben eredetilegkikötött ár érintetlen marad és azon az áron kell teljesíteni. Ha a szerződés szerint teljesítendő szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá, új ára azonban határozott (fix) hatósági ár, a szerződést — hacsak az árhatóság másként nem rendelkezett — az új fix áron kell teljesíteni. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az új hatósági ár legmagasabb (maximált) ár, illetőleg felső árhatár és a felek a szerződésükben úgy állapodtak meg, hogy teljesíteni a mindenkori legmagasabb áron kell. De ha a szerződésben ilyen kikötés nincs és a kikötött ár a legmagasabb hatósági árnál (felső árhatárnál) alacsonyabb, a felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződést az eredetileg kikötöttnél magasabb áron kell teljesíteni. Ilyen megállapodásuk hiányában azonban az eredetileg kikötött ár marad érvényben. Szállítási szerződés esetén azonban a bíróság a 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott korlátok között megváltoztathatja az árat, ha a szerződő felek jogviszonyában a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a szerződésben kikötött ár valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Más szerződés esetében az ár módosítására az erre a szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók. Ha az új hatósági ár határozott (fix) ár, az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a felek bármelyike számára elállási jogot ad arra az esetre, ha a szerződést az új áron nem kötötte volna meg. Az elállási jog gyakorlására nézve ilyen esetben is a Ptk. 320. §-ában foglalt szabályok az irányadók. Ha végül a szolgáltatás tárgyának a változás következtében hatósági ára nincs többé, a felek a szerződésükben kikötött ártól megegyezéssel eltérhetnek. Ha azonban a felek között erre nézve megállapodás nem jön létre vagy megegyezniük nem sikerül, illetőleg a szállítási szerződésben kikötött árat a bíróság nem módosította, a szerződést — 9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 23. §-ának (4) bekezdésére is figyelemmel — az eredetileg kikötött áron kell teljesíteni. 8. A késztermék előállításához szükséges anyag, alkatrész stb. hatósági árának a szerződéskötést követően magasabb összegben megállapítása — hacsak jogszabály másként nem rendelkezik — nem vonhatja maga után a szabad árformába tartozó késztermék árának egyoldalú felemelését. A gazdasági élet változó körülményeiből adódik, hogy szabad árformába tartozó késztermék előállításához szükséges egyes anyagok, alkatrészek stb. ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben hatósági rendelkezés folytán a szabad árformából más árformába kerül át, vagy korábbi hatósági ára magasabb lesz. Ez felveti azt a kérdést, hogy az anyagok, alkatrészek stb. hatósági árának a szerződéskötést követő emelkedésére tekintettel a gyártómű a késztermékért felszámíthat-e magasabb árat annál, mint amelyet a felek a szerződéskötéskor az akkori anyag-, alkatrész stb. ár figye263