Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

3. Ha a szocialista szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek határozott (fix) ára nincs, nem tudnak megegyezni, az ár kérdésében felmerült vita rendezése céljából gazdasági per indítható. Ha a szocialista szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá nem eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek határozott (fix) ára nincs, nem tudnak megegyezni, gazdasági per csak közös megegyezéssel indítható. Az árszabályozásról szóló 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 6. §-a akként rendelkezik, hogy „ha a szerződéskötési kötelezettség körében — kötelező hatósági ár hiányában — a felek az árban nem tudnak megállapodni, a hatósági előírások (megkötések) keretei között érvényesített és szabad árak [5. § (2) bek.] esetében — legmagasabb árként — a vállalat előző évi átlagos nyereségét biztosító árat kell alkalmazni". E rendelkezés — különösen az abban használt „legmagasabb ár" kifejezés — helyes értelmezése szerint „legmagasabb ár"-on nem a hatósági árat kell érteni. Ebből, valamint a 9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 22. §-ában foglalt rendelkezésből, amely szerint nem hatósági árak tekintetében keletkezett vitában az árhatóság nem dönt, az következik, hogy a szerződéskötési kötelezettség alá eső termék ára (szolgáltatás díja) tekintetében keletkezett vita eldöntése — ha az ár nem hatósági ár — a 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet 13. §-ában és az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelet 64. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében ugyanúgy a bíróság hatáskörébe tartozik, mint az olyan vitáé, amely a felek egyéb szerződési nyilatkozatainak eltéréséből ered. A vállalat előző évi átlagos nyereségének, illetőleg az ezt biztosító árnak a meghatározásánál, amely árat a konkrét szerződési vita eldöntésénél a bíróságnak a legmagasabb árként kell figyelembe vennie, adott esetben sok nehézség merülhet fel. Az átlagos nyereség figyelembevételével számított ár nyilvánvalóan nem lehet ellentétben a tisztességtelen haszonról szóló 1022/1973. (VI. 27.) MT számú határozat rendelkezéseivel. Egyébként az átlagos nyereség a vállalat által gyártott valamennyi termék árától függ, amelyek között dotációs cikk is lehet. Ha a gyártó (szállító) vállalat által ebből a célból rendelkezésre bocsátott adatokat a megrendelő kifogásolja, szakvéleményért a bíróság — ha szükséges — az ár kérdésében keletkezett vita eldöntése előtt az arra illetékes árhatósághoz fordul. Erre a lehetőséget az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 24. §-a megadja. Ez különösen akkor szükséges, ha a helyes döntés meghozatalához megnyugtató szakvéleményt leginkább az árhatóságtól várhat. Ha a szerződéskötési kötelezettség alá nem eső olyan termék ára (szolgáltatás díja) tekintetében keletkezik vita, amelynek határozott (fix) ára nincs, a bíróság csak akkor járhat el, ha ezt a felek a 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet 17. §-a, illetve a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében közösen kérik. Ha pedig a felek között a szolgáltatás árformája vagy az ár kialakítására, vonatkozó előírások (megkötések), illetőleg az ágazati vagy szakmai irányelvek megállapításával kapcsolatosan keletkezik vita, abban — az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 3. §-a szerint árhatósági hatáskörbe tartozó feladat révén — a bíróság nem járhat el. Ha azonban a szolgáltatás ára a szabad árformába tartozik — a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja ér259