Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

(Legf. Bír. Gf. I. 30 062/1975. sz., BH 1975/9. sz. 424. — L. 45. sorszám alatt.) 258. a) Szocialista szervezetek egymás közötti viszonyában — ha jogszabály kivételt nem tesz — semmis az a kikötés, amely az ellenszolgáltatás teljesítésére harminc napot meghaladó fizetési határidőt állapít meg. b) A bíróság nem hagyhat jóvá olyan áruhitel nyújtását jelentő egyezséget és nem hozhat ellenszolgáltatás jellegű követelés tárgyában olyan határozatot, amelynek alapján a fizetési határidő harminc napnál hoszszabb. (GKT 77/1973. sz.* BH 1973/10. sz. — L. 838. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 197S/6, sz. 259. a) A szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseinek semmissége orvosolható. Ha a semmisség oka utóbb elenyészik, a szerződés visszaható hatállyal érvényessé válik. b)* * Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/4. sz. a) A polgári jog szabályai szerint a semmis jogügylet érvénytelen és semmisségének megállapítása végett azt nem kell külön megtámadni [Ptk. 234. § (1) bek.]. A semmisség általában a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően hat. Ha tehát a semmisség orvoslását a jogszabály tiltaná, vagy azt az ítélkezési gyakorlat nem tenné lehetővé, a semmisségi ok megszűntével a felek által célzott joghatás már csak új szerződés kötésével és csak ettől kezdődően volna elérhető. A polgári jog azonban ismeri az orvosolható semmisséget is. Ebben az esetben az egyébként semmis jognyilatkozat a semmisséget okozó körülmények elenyésztével a megkötésére visszahatóan érvényessé válik. Abban az esetben, ha maga a jogszabály nem mondja ki, hogy a semmisség orvosolható-e vagy sem, ennek a lehetősége azonban megvan, az általános jogi és gazdasági elvek figyelembevételével lehet és kell e kérdésben állást foglalni. A szocialista bővített újratermelési folyamat a szerződések mint jogi eszközök széles körű igénybevételével bonyolódik le. Ezért a népgazdaságnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a semmis megállapodások hibáit — ha erre lehetőség van — orvosolják, és ezzel a szerződés minden további jogi ténykedés nélkül érvényessé váljék. Abban az időpontban, amikor a korábban megkötött szerződés semmisségét okozó körülmények elenyésznek, a szerződésben meghatározott szolgáltatás már mindkét szerződő fél érdekeinek és szükségleteinek, illetőleg a jogszabálynak megfelel. Ha tehát ekkor a felek között nincs érvényes tervszerződés, annak megkötése nem csupán megengedett, hanem gazdaságilag szükséges, adott esetben pedig kötelező is. Ebből következik, hogy ha a korábban megkötött szerződés semmissége orvosolhatatlannak minősülne, a felek új szerződés kötésére kényszerülnének. Ez arra vezetne, hogy a semmisséget elidéző ok megszűntétől az új szerződés megkötéséig értékes idő múlnék el kihasználatlanul, anélkül, hogy a semmis szerződés alapján 144