Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A szerződési vitákról eljárási szempontból a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Eldöntésre szorul az a kérdés, hogy az ilyen perekben hozott bírósági határozatoknak milyen a jellege, azokhoz milyen hatály fűződik és szükséges-e, hogy a határozat meghozatala után a felek a szerződést még külön megkössék, módosítsák vagy felbontsák. Mindenekelőtt aszerint kell különböztetni, hogy a kereseti kérelem mire irányul. Ha a felperes a keresetben csak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását kéri, az alperes szerződéskötésre kötelezését azonban nem, a per tulajdonképpen nem tartozik a szerződési ügyek közé, mert annak tárgya csupán megállapítás. Az ilyen perben (Pp. 123. §) hozott ítélet a szerződést nem hozza létre, nem konstitutív jellegű, meghozatala után megfelelő esetben a feleknek a szerződés feltételeiben meg kell állapodniuk, a szerződést meg kell kötniük. Lehetséges, hogy ennek során újabb bírósági eljárás válik szükségessé. Adott esetben ennek elkerülése végett a bíróság fel is hívhatja a felperes figyelmét a kereset kiegészítésének vagy módosításának lehetőségére, arra, hogy a felperesnek nemcsak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását, hanem a szerződés létrehozását lehet kérnie. Hasonló a helyzet, amikor a felperes csupán annak a megállapítását kéri, hogy a szerződés korábbi nyilatkozat, tény folytán már létrejött vagy nem jött létre. Az. ilyen per sem szerződési ügy — jóllehet az eljárási illeték szempontjából a gyakorlatban a szerződési ügyekkel azonos megítélés alá esik —, és az abban hozott ítélet is csupán deklaratív jellegű. Ha viszont a felperes a szerződés megkötésére kéri az alperest kötelezni, és a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletével a szerződés létrejön. Ilyen esetben a bíróság ítélete a felek akaratát pótolja és létrehozza a jogviszonyt. Az ilyen ítélet konstitutív jellegű, és annak meghozatala után nincs már szükség arra, hogy a szerződést még külön meg is kössék, habár erre a lehetőségük megvan. Ilyen konstitutív jellegű ítéletre szerződéskötési kötelezettségtől függetlenül sor kerülhet. A szerződéskötési kötelezettség hiányában azonban a bírósági eljárás és határozathozatal előfeltétele az, hogy a felek közös megegyezéssel a bírósághoz forduljanak (alávetés). Sőt ebben a körben az is lehetséges, hogy a felek csupán egyes vitás pontok eldöntését kérjék, amikor is a bíróság a kereseti kérelmen nem terjeszkedik túl, és konstitutív határozathozatali joga csakis a keresetben kijelölt kérdésekre korlátozódik. A termékforgalom körében a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése* szerint a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a bíróság a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére a felek között a szerződést meghatározott időre létrehozhatja. Az ilyen ítélet szintén konstitutív jellegű, arra tehát az előbb kifejtettek mindenben kiterjednek. A most említett rendelet 10. §-ának (2) bekezdése a felek felügyeleti szervének vezetőjét feljogosítja arra, hogy a feleket a szerződés megkötésére utasítsa, de arra nem, hogy köztük magát a szerződést létrehozza. Ha tehát az egyik fél a felügyeleti szerv utasításának nem tesz eleget, a másik félnek a bírósághoz kell fordulnia és ott kell kérnie a szerződés létrehozását. * Hasonlóan rendelkezik a jelenleg hatályos 33/1975. (XI. 29.) MT sz. rendelet 11. §-a. 232