Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

gatartás esetén a gyomirtószer tulajdonságát, funkcionálását az egyre erősödő gyomosodás alapján felismerhették, a kár elhárításához szükséges intézkedések megtételét mégis elmulasztották. Az alperes egyébként kizárólag a gyomirtószer minőségét szavatolhatja, annak hatását viszont nem, mert a kívánt eredmény elérését a minőségi jellemzőkön kívül más tényezők is befolyásolhatják. Minthogy a konkrét esetben a kár bekövetkezése nem az Afalon minőségi hibájára, hanem az öntözés elmaradására vezethető vissza, a felperes e felróható mulasztásának következményeit az alperesre részben sem háríthatja át. Ennek folytán kármegosztásnak sem lehet helye. Az első fokú ítélet ellen a megyei főügyész és a felperes fellebbezett. A fellebbezések szerint az alperes a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, s így nemcsak a gyomirtószer minőségéért, hanem a megfelelő hatás elmaradásáért is felelősséggel tartozik. A felperes egyébként az erősödő gyomosodás észlelése után nem maradt tétlen, a rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis nagy területen kapálással kísérelte meg a gyomtalanítást, a 204 kh megfelelő öntözésére viszont nem volt elegendő permetezőkocsija. Kétséges az is, hogy a belföldön rövid idő óta forgalomban levő Afalon tulajdonságait a felperes szakembereinek közelebbi tájékoztatás hiányában milyen mértékben kellett ismerniök. — Mindkét fellebbezés alapos. A Ptk. 368. §-a szerint az eladó tájékoztatni köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól. Ez egyébként a Ptk. 4. §-ának (2) bekezdésében, illetve 277. §-ának (2) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettség alapján is elvárható. Ennek megfelelően az eladó a tájékoztatási kötelezettsége körében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben tehát az eladó az egyébként szerződésszerű minőségben átadott dolog lényeges tulajdonságairól a szükséges mértékben nem tájékoztatja a vevőt és e mulasztását kimenteni nem tudja, a tájékoztatási kötelezettség elmaradása miatt keletkezett károkért — a Ptk. 318. §-ában és 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel — kártérítési felelősséggel tartozik. A konkrét esetben tehát vizsgálni kell, hogy az alperes által eladott terméknek vannak-e tájékoztatást szükségessé tevő lényeges tulajdonságai. Az engedélyokiratok alapján megállapítható, hogy az Afalon belföldön viszonylag rövid idő óta van forgalomban. Az eset körülményei tehát arra utalnak, hogy e gyomirtószer említett tulajdonságairól a gyakorlati szakemberek jelentős részének 1971. év elején még aligha lehetett tudomása. Ezért az ellenkező bizonyításáig abból kell kiindulni, hogy az Afalon olyan lényeges sajátosságokkal rendelkezik, amelyekre nézve — a felhasználók tájékozatlansága folytán — az alperes tájékoztatási kötelezettsége az adásvételi szerződés megkötésekor fennállott. Az alperes ennek ellenére nem tért ki az Afalon használati utasításában ezekre a lényeges tulajdonságokra, és e vonatkozásban a felperest az adásvételkor egyéb módon sem tájékoztatta. Az eddigi adatok szerint tehát az alperes a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét a konkrét esetben elmulasztotta. Azt is meg lehetett állapítani, hogy megfelelő tájékoztatás esetén a felperes az 1971. év áprilisában és májusában fennállott rendkívül aszályos időjárási viszonyok között az Afalon önálló alkalmazása helyett a napraforgó vetésének gyomtalanítására más megoldást választott volna. Ebből következik, hogy a tájé129