Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is —, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében és 121. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból nyilvánvaló, hogy a követelés bírósági úton való érvényesítésének eszköze a keresetindítás, illetőleg a keresetlevél. A perbehívást tehát nem lehet a követelés bírósági úton való érvényesítésének tekinteni. A Pp. 59. §-a szerint a perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell előterjeszteni. Az utóbbi esetben a Pp. 112. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a perbehívási kérelmet a tárgyalási jegyzőkönyvben írásban rögzíteni kell. A kérelemben egyébként meg kell jelölni a perbehívás okát és röviden elő kell adni a per állását. Ezekből megállapítható, hogy a szabályszerűen előterjesztett perbehívási kérelem olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a perbehívott a vele szemben támasztott követelést meg tudja állapítani, a perbehívónak arra vonatkozó igénye előtte kétségtelenné válik, következésképpen a perbehívási kérelem megfelel a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítással szemben támasztható követelményeknek. Ezek szerint a szabályszerűen előterjesztett perbehívási kérelem a követelés elévülésének megszakítása szempontjából egyenértékű az írásbeli felszólítással. A perbehívási kérelem azonban eljárási aktus, a perbehívó eljárásbeli nyilatkozata, amelyet a bírósághoz intéz. A Ptk. 214. §-ának (1) bekezdése szerint viszont a szerződési nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy arról a másik fél tudomást szerezzen, illetőleg hogy azt átvegye, hozzá megérkezzék. Ez a szabály a Ptk. 205. §-a szerint az egyoldalú nyilatkozatokra, így a szóban forgó írásbeli felszólításra is irányadó. Következésképpen a perbehívási kérelemhez csak akkor fűződik elévülést megszakító joghatás, ha azt a perbehívottal közölték. A kifejtettekből nyilvánvaló, hogy a szabályszerűen előterjesztett és közölt — az írásbeli felszólítással tehát egyenértékű — perbehívási kérelem elévülést félbeszakító joghatásának bekövetkezését nem gátolja az a körülmény, hogy a perbehívott a perbehívást esetleg nem fogadja el. (GKT 98/1973. sz., BH 1973/11. sz.) 192. A szolgáltatás tárgyának egyik hibájáért való szavatossági felelősség elismerése nem szakítja félbe a többi hibára alapozott szavatossági igény elévülését [Ptk. 327. § (1), (3) bek., 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 40. § (l)bek., 41. §(1) bek.]. (G. törv. I. 30 546/1973. sz., BH 1974/1. sz. 29. — L. 420. sorszám alatt.) 1.10 Engedményezés 193. A címzett a felszólamlással nem veszti el azt a jogát, hogy a fuvarozó elleni követelését a feladóra engedményezze [26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r.-tel közzétett GFSZ 70. § (3) bek., Ptk. 328. § (1), (2) bek.]. (G. törv. 30 403/1973. sz., BH 1974/1. sz. 37. — L. 769. sorszám alatt.) 194. A biztosító javára a törvényi engedmény a kár megtérítésével jön létre. A kárért felelős harmadik személy a biztosítottnak mindaddig jogszerűen teljesíthet, amíg a törvényi engedményről értesítést nem kap [Ptk. 328. § (3) bek., 331. §, 558. § (1) bek.]. 107