Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
ELŐSZÓ A Legfelsőbb Bíróság által közzétett Gazdasági perek döntvénytára első ízben jelenik meg. A bírósági szervezetben 1973. január 1-én az 1972. évi IV- törvény 37. §-ával bekövetkezett változás következtében a Legfelsőbb Bíróságon Gazdasági Kollégium is működik. A gyűjtemény a gazdasági ügyszakban azóta közzétett kollégiumi és tanácselnöki állásfoglalásokat, valamint az elvi tartalmú, iránymutató jellegű eseti döntéseket tartalmazza. Az utóbbiak között szerepelnek az egykori Központi Gazdasági Döntőbizottságnak — a Bírósági Határozatok 1973. évfolyama első négy számában közzétett — határozatai is, amelyeket a bírósági gyakorlat is magáévá tett. Ez kifejezésre juttatja, hogy a tervszerződések körében korábban számos olyan elv alakult ki, amelyeket nem érintett a szervezeti változás és ez idő szerint is hatályosulnak. A szocialista szervezetek gazdasági kapcsolataira vonatkozó joganyag, amely egyben a gazdaságirányítás adott módszerét is tükrözi, közismerten az egyik legdinamikusabb, leggyorsabban fejlődő és változó területe polgári jogrendszerünknek. Ebből következik, hogy a Bírósági Határozatokban e döntvénytár lezárásáig eltelt 3 év alatt közzétett állásfoglalásokat, jogeseteket elsősorban abból a szempontból kellett felülvizsgálni, hogy mennyiben felelnek meg a jelenleg hatályos jogszabályoknak. E felülvizsgálat eredményeként azokat, amelyek a jogszabályok változása folytán elvesztették irányító jellegüket, vagy egyéb okból váltak meghaladottakká, mellőzni kellett. Felvettük azonban a döntvénytárba azokat az eseti döntéseket, amelyekben említett jogszabály változott ugyan, de a határozatokban foglalt elvi tartalom az új jogszabály hatálya alatt is megtartotta irányító jellegét. A jogszabályváltozásokra az új rendelkezést tartalmazó lábjegyzet minden esetben utal. A döntvénytár összeállításánál követtük a Legfelsőbb Bíróság által eddig kiadott döntvénytárak szerkesztésének rendszerét, tehát alkalmazkodtunk a jogrendszer tagozódásához és az egyes"jogágak kereteihez. Olyan esetben, amikor az állásfoglalás vagy a határozat több jogágat, illetőleg azonos jogágon belül több jogintézményt (jogszabályi rendelkezést) érint, a könynyebb tájékozódás érdekében az állásfoglalást, elvi jellegű megállapítást, a szükséges helyeken — indokolás nélkül — közöltük, de megfelelő utalással eligazítást adtunk arra, hogy a határozat teljes szövege hol található. A szerkesztésnél különös figyelemmel voltunk a gazdasági kollégium tevékenységét erősen meghatározó jogszabályi hierarchiára, tehát arra, hogy 7
