Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

77. /. A heti pihenőnap tartama általában megegyezik a naptári nappal. II. A munkaszüneti nap tartama azonos a heti pihenőnap tartamával. (MK82. számú állásfoglalás. Indokolást lúsdMEH 1988.84. o.) 18. a) A pótszabadság a gyermeket örökbefogadó, illetve azt a dolgozó nőt is meg­illeti, aki állami gondozott gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés mellett. Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a dolgozó nőt is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti anyának nem jár. b) Ugyancsak megilleti a pótszabadság az év még hátralevő időszakára a munka­helyére év közben visszatérő nőt is. (Az MK 118. sz. és az MK 129. sz. kollégiumi ál­lásfoglalással módosított MK 100. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 102. o.) 79. A fiatalkorűaknak járó pótszabadság [Mt. V. 47. § (1) bek.] a tizenhatodik, illetve tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munka­viszonyban töltött időre-arányosan - azt a dolgozót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. (Az MK 139. sz. kollégiumi állás­foglalással módosított MK 120. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. UL o.) 80. A heti pihenőnap kiadása elmulasztásának jogkövetkezményei [Mt. 41. § (1) bek., 1711979. (XII. 1.) MüMr. 38. §, MK82. sz.]. A felperes 1982. május 17-től dolgozik éjjeliőrként az alperes alkalmazásában. Havi törvényes munkaideje 240 óra, személyi alapbére pedig 3100 forint. Az alperes kertészeti telepén látja el az éjjeliőri teendőket. Munkaidő-beosztása szerint naponta 15,30 órától másnap reggel 6,30 óráig tart a munkaideje. Ez azt jelenti, hogy naptári naponként 8,5, illetőleg 6,5 órát teljesít. A munkaideje minden második szombaton 15,30 órától vasárnap 15,30 óráig tart. A döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében azt sérelmezte, hogy munkaviszonyá­nak kezdete óta nem volt pihenőnapja, és a pihenőnapjain végzett munkájáért sem másik pihenőnapot, sem díjazást nem kapott. L. J.-né telepvezető a döntőbizottság tárgyalásán előadta, hogy a felperes az al­peres munkaügyi szabályzatának megfelelő munkaidő-beosztásban dolgozik. A munkaügyi döntőbizottság elutasította a felperes kérelmét. A felperes a döntőbizottság határozatát a kérelmével azonos tartalmú keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt, amely jogerős ítéletével ugyancsak elutasí­totta a keresetet. ítéletének indokolásában hivatkozott az alperes munkaügyi szabályzatára, amely szerint a felperesnek minden második napja szabadnap, ebből következően biztosí­tottak a heti pihenőnapjai. A munkaügyi szabályzat szerint a heti pihenőnapot a hét bármelyik napjára ki lehet jelölni. Az alperes munkaügyi szabályzata nem áll ellen­tétben az Mt. 41. §-ának (1) bekezdésével. Ennek megfelelően a munkáltató a fel­peres részére vasárnap helyett más napon is kiadhatja a pihenőnapot. A felperes a munkaszerződésben megállapított munkaidőnél egyetlen hónapban sem dolgozott többet, és ezt a felperes sem vitatta. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 41.§-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak - ha a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) másként nem rendelkezik - vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom