Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

felmondással megszüntette, ezért az alperes felszólította 27 294 forint tanulmányi költség megfizetésére. A felperes - mentesülése érdekében - kérelmet nyújtott be az alperes munkaügyi döntőbizottságához. A munkaügyi döntőbizottság a fizetési felhívást azzal az indokkal helyezte hatályon kívül, hogy a munkában letöltött 16,5 hónap helyett csak 14 hónapot vett az alperes figyelembe. Az alperes az újabb fizetési felhívással 23 604 forint tanulmányi költség megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes újabb kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, de azt a döntőbizottság elutasította. A felperes a határozat ellen keresetet nyújtott be a bírósághoz. Mentesítését azért kérte, mert beleegyezése nélkül küldte az alperes intenzív tanfolyamra, ezért annak költsége nem követelhető vissza. A tanulmányi szabadság jogszabály alapján illeti, ezért azt az elszámolásnál levonásba kellett volna helyezni. Tanulmányai befejeztével nem biztosított az alperes képzettségének megfelelő beosztást, ezért volt kénytelen munkahelyet változtatni. 7000 forint betudását azon a címen kérte, hogy a gyes alatt volt kötelező konzultáción 35 napig, és gyermeke gondozását napi 200 forintért látták el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A tanulmányi támogatás összegét 29 928 forintban kérte megállapítani. A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, a felperest 20 950 forint tanulmányi költség megfizetésére kötelezte havi 1000 forint részletfizetési kedvezmény megadása mellett. Az ítélet indokolása szerint a felperes kétségtelen szerződésszegést követett el az alperest ugyanis 1980. január 1. előtt nem terhelte a felperes végzettségének megfelelő munkakörbe helyezés kötelezettsége, amennyiben erre a szerződésben saját magát nem kötelezte. A tanulmányok elvégzésére a felperesnek nem a munkaköre ellátása miatt volt szükség, így a felperes szerződésszegése miatti kötelezettsége fennáll. Figyelemmel azonban hosszú munkaviszonyára s arra, hogy a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségét részben teljesítette, mert 16,5 hónapot tovább dolgozott, méltányosságból a megtérítendő tanulmányi költség 30%-át elengedte, és a felperest 20 950 forint megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. Helytálló a törvényességi óvásban kifejtett az az álláspont, hogy a tanulmányi szerződésnek a dolgozó által történt megszegése esetén a bíróság nem jogosult a dolgozó által megtérítendő tanulmányi támogatás összegét méltányosságból mérsékelni, mert a jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Az alperes azonban a tanulmányi szerződés 10. pontjában arra vállalt kötelezettséget - a később betöltendő munkakör konkrét megjelölése nélkül -, hogy a felperest a tanulmányai eredményes elvégzése után a képesítésének megfelelő munkakörben alkalmazza. A felperes a keresetlevelében - egyebek között - éppen azért kérte a megtérítési kötelezettség alóli mentesítését, mert a tanulmányai befejezése után az alperes nem a megszerzett képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta. A munkaügyi bíróság azonban a felperes által állított ezt a körülményt nem tisztázta. Az Mt. V. 1 l.§-ának (3) bekezdése szerint, ha a munkáltató a tanulmányi szerződésben vállalt támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól. Amennyiben tehát a további bizonyítás eredményéhez képest az állapítható meg, 41