Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

Mindezekhez képest a jelen esetben a munkáltató szerződési kötelezettségén alapuló támogatás történt. Ezt csak az zárhatná ki, ha a szóban levő tanulmányi időkedvezmények alatt a felperes az átlagkereset-térítésre valamely egyéb címen közvetlenül a jogszabály alapján szerzett volna jogot. Ennek megállapítására azonban nincs alap, mert a felperes ilyen jogszerzése csak a R. 10. §-ának a) pontjában megszabott feltételek fennállása esetén következhetett volna be, ezek a feltételek azonban nem valósultak meg. Ilyen körülmények között a felperes a tanulmányi kedvezményeinek tartamára kifizetendő átlagkereset megtérítésére - a már említett rendelkezés 10. §-ának b) pontja alapján - kifejezetten azáltal szerzett jogot, hogy a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött, és ebben egyebek között vállalta, hogy a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatónál dolgozik. Az alperes pedig a felperes tanulmányi kedvezményeinek tartamára az átlagkereset megtérítésére egyedül annak következtében vált kötelezetté, hogy erre a szerződében kötelezte magát, hiszen ilyen kötelezettségvállalás nélkül - a jogszabály alapján - ez a kötelezettség nem terhelte volna. Ebből viszont az is következik, hogy a felperesnek az az eljárása, amellyel a munkáltatónál fennálló munkaviszonyát 1984. június 6-án megszüntette, a tanulmányi szerződés olyan lényeges megszegése, amely a szerződés alapján élvezett anyagi támogatás megtérítésének kötelezettségét vonja maga után. A periratok között levő kimutatás tételesen részletezi, hogy a felperes az 1983/1984. tanévben milyen összegű tanulmányi támogatásban részesült. Ennek összege 8921 forint volt. Szerződésszegése alapján ezt az összeget köteles visszafizetni. [M. törv. II. 10 060(1985. sz., BH1985/11. szám 449.] 30. A továbbdolgozó részére nyújtott azokat a tanulmányi kedvezményeket, amelyekre a dolgozó kizárólag azért volt jogosult, mert a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött, szerződésszegése esetén a dolgozó köteles a jogszabály által meghatározott mértékben megtéríteni [23/1974. {IX. 4.)MüM r. 7., 10. §2]. A szerszámszerkesztő munkakörben foglalkoztatott felperes 1977. szeptember 20-án tanulmányi szerződést kötött az alperessel a Nehézipari Műszaki Egyetem levelező tagozatán folytatandó tanulmányai anyagi támogatására. Az alperes az 1977/78-as tanévtől kezdve 1983. június 30-ig e szerződés alapján biztosította a 23/ 1974. (IX. 4.) MüM rendeletben meghatározott kedvezményeket, a felperes ezzel szemben vállalta, hogy a tanulmányai befejezését követően az 1989. évig dolgozik az alperesnél. A felperes 1980. október 30-ától 1982. május 14-ig sorkatonai szolgálatot teljesített, ettől kezdve gyártóeszköz gazdálkodó munkakörben dolgozott, és a főiskolai tanulmányait 1983 nyarán fejezte be. Munkaviszonyát 1984. november 15. napjával szüntette meg. Szerződésszegő magatartását elismerte, és hozzájárult a 25 740 forint összegű tanulmányi támogatásnak a MIL-lapra való feltüntetéséhez. A munkaügyi döntőbizottsághoz ezt követően benyújtott kérelme a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól való mentesítésére irányult. A munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította a kérelmét, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. s A továbbtanuló dolgozót az 1981-82. tanévet követően megillető kedvezményeket - részben eltérően - a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés tartalmazza. 38