Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

gyelemmel a munkáltató diszkrecionális jogkörű elhatározására - nem lenne munkaügyi vita indítható. Minthogy a munkaügyi bíróság az eló'zó'ekben foglaltak szerint nem folytatott bizonyítási eljárást, végzése - azon túl, hogy az ügy érdemi vizsgálatát törvénysértően mellőzte - megalapozatlan is. (M. törv. II. 10 020/1987. sz., BH 198811. szám 14.) 23. A változó munkahelyre alkalmazott kereskedelmi dolgozót a munkáltató bármely másik üzletébe átirányíthatja. Ha az átirányításnak a dolgozó nem hajlandó eleget tenni, a munkáltató felmondhatja a munkaviszonyát (Mt. 26. §). A felperes 1984. március l-jén létesített munkaviszonyt az alperessel. Munkaszerződése szerint telepvezető-helyettes munkakört töltött be az 1-i tüzéptelepen. Alkalmaztatása változó munkahelyre történt. Az alperes 1986. augusztus 13-án arról tájékoztatta a felperest, hogy L. K. tüzépvezető munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság miatt 1986. szeptember 30-án megszűnik, az új tüzépvezető csak az általa megjelölt telepvezető-helyettessel hajlandó együtt dolgozni, ezért a változó munkahelyre való alkalmaztatására figyelemmel felajánlja a részére az 1-i 3. számú élelmiszervegyesbolt vagy a h-i 4. számú italbolt vezetését. A munkakörökhöz tartozó munkabéreket is közölte azzal, hogy három napon belül nyilatkozzon, melyik egységet veszi át. A felperes elutasító nyilatkozata után az alperes 1986. augusztus 18-án hozott intézkedésével a felperes munkaviszonyát 10 hét felmondási idővel 1986. október 28ára felmondta azzal, hogy a kötelező felmentési idő 1986. október 6-án veszi kezdetét. Tájékoztatta egyúttal arról, hogy munkakönyvét az utolsó munkában töltött nappal kiadja. A felmondást azzal indokolta, hogy az új telepvezető csak az általa megjelölt vezetőhelyettessel hajlandó együtt dolgozni, ezzel a feltétellel vállalta el a tüzéptelep vezetését. A részére felajánlott munkahelyekre való munkavégzés lehetőségét elutasította, más munkalehetőség nincs. A felperesnek a felmondás hatálytalanítása iránti kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az 1986. december 9-én hozott jogerős ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, az alperes felmondását hatálytalanította. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 1986. november 30-án szűnt meg. Az ítélet indokolásának lényege szerint a tüzéptelep szoros elszámolású egység, jogszabályi előírás hiányában nem szükséges a beosztott dolgozók alkalmazásához az egységvezető hozzájárulása. Az új vezető nyilatkozata nem kötelezte az alperest a felperes elmozdítására, és arra sem volt szükség, hogy a felperest másik munkahelyre áthelyezzék. A munkaszerződés módosítására vonatkozóan egyébként a közös megegyezés nem jött létre. Lényegében tehát a felmondás indokolása nem támasztja alá a munkaviszony megszüntetésének szükségességét. A felperes 1986. december l-jén elhelyezkedett, a munkaviszony helyreállítását már nem kérte, ezért csak a munkaviszony megszűnésének időpontjáról kellett rendelkezni. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tény, hogy a felperest az alperes változó munkahelyre alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződésben megjelölt munkakörben és munkabérrel a munkáltató bármelyik üzletébe átirányítható. Az átirányítás szükségességét a munkáltató még indokolni sem köteles. Ez következik a munkaszerződés jellegéből és tartalmából. A jelen esetben az alperes a 11 éves kereskedelmi és ezen belül ruházati és élelmiszerit