Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

vánvalóan nem kívánta a munkaügyi vita kezdeményezésének lehetőségét kizárni olyan esetben, amikor nincs olyan szolgálati felettes, ahová a dolgozó a kérelmét előterjesztheti. Ebből az következik, hogy a magasabb vezető állású dolgozó munkaügyi vitájával közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ilyen értelmű iránymutatást adott a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma is a 130. számú állásfoglalásában. (M. törv. I. 10 170/1984. sz., BH1985/1. szám 45.) 231. Az ipari szövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottjának munkaügyi vitájában első fokon a közgyűlés dönt, amelynek határozata ellen a munkaügyi bíróság előtt indítható keresetnek van helye [Pp. 349. § (2) bek., 40/1971. (XI. 30.) Korm. r. 9.§ (1) bek., 44. §]. A felperes korábban az alperes alkalmazásában állott mint főkönyvelő. Az alperes küldöttgyűlése az 1984. november 27-én hozott határozatával megvonta az 1984. évi komplex jutalmát és prémiumát, ezért a felperes a határozat megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság végzésével a keresetlevelet kérelemként történő elbírálás végett áttette az alperes döntőbizottságához. A végzés indokolása szerint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 86. §-ának (1) bekezdése szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Az idézett jogszabály 87. §-a szerint a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül lehet keresettel fordulni a bírósághoz. A 89. § szerint a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatásköre és eljárására vonatkozó szabályokat a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira is alkalmazni kell - így a felperes ügyében is. A közgyűlés csak a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók fegyelmi és kártérítési ügyében jár el, tehát csak a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott közgyűlési határozat ellen lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni, egyébként első fokon a szövetkezeti döntőbizottság jár el. A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes főkönyvelő, tehát az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. tvr. (Iszt.) végrehajtása tárgyában kiadott, többször módosított 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (Isz. R.) 9. §-ának (1) bekezdése értelmében magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó volt. Az Isz. R. 44.§-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet és a vele munkaviszonyban álló alkalmazott munkaügyi vitájában - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon a szövetkezeti döntőbizottság jár el, illetőleg kötelezi a szövetkezetet az alkalmazottnak okozott kár megtérítésére. A (2) bekezdés szerint a magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazott munkaügyi vitájában első fokon a közgyűlés dönt. A Pp. 349. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági vitában a munkaügyi, illetve a szövetkezeti döntőbizottság (a továbbiakban: döntőbizottság), valamint a szolgálati felettes, a közgyűlés és a küldöttgyűlés (a továbbiakban : szolgálati felettes) határozata ellen a jogosult - amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik - keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Ennek folytán az Isz. R. 44. §-ának (2) bekezdéséből, illetve a Pp. 349. §-ának (2) bekezdéséből az következik, hogy a felperes a küldöttgyűlés határozata ellen jogosult volt közvetlenül a munkaügyi bírósághoz keresetlevelet benyújtani, és a munkaügyi bíróság azt érdemben köteles tárgyalni. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő. (M. törv. I. 10 071/ 1986. sz., BH 1987/2. szám 63.) 238