Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A raktári dolgozók leltárfelelősségéről hatályban volt 18/1970. (VI. 4.) Korín, rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban (raktári készletekben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (együttesen: normalizált hiány) mértékét meghaladó hiány. A (2) bekezdés előírása szerint raktár az anyagok (raktári készletek) tárolására használt elhatárolt, zárható terület. A rendelet 7.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerint leltárhiányért anyagi felelősséget érvényesíteni többek között csak akkor lehet, ha az anyagokat kezelésre szabályszerűen átadták, illetőleg átvették. A jogszabályi rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a raktári hiány fogalmának több együttes feltétele van, nevezetesen a raktári készlet szabályszerű átadás-átvétele, a leltáridőszakban ezeknek az anyagoknak a kezelése, a tárolás során elhatárolása más anyagoktól, illetve a felelős személy általi kizárólagos kezelése, az őrzés feltételeinek maradéktalan biztosítása. Erre azért van szükség, mert a leltárhiányért való anyagi felelősség - jogi természetét tekintve - tárgyi jellegű felelősség, amelynél a helytállás a hiány okainak vizsgálata nélkül terheli a dolgozót. Erre tekintettel a leltárhiányért való felelősség eredményfelelősség, függetlenül a vétkességtől. A felperes által vezetett raktár egy műszakos rendszerben szolgálta ki a dolgozókat. Tisztázódott, hogy az anyagok, raktári készletek kezelését - a több műszakra, a szombati és vasárnapi karbantartásra, valamint tartós betegségére tekintettel - nem egyedül a felperes végezte, a beérkezett anyagok egy részét szabályszerűen nem is vette át. Mindezek alapján a felperes részéről megszűnt a jogszabály által megkívánt „kizárólagos kezelés", ami a jelen esetben azt jelenti, hogy az esetleges hiányért való anyagi felelőssége szóba nem jöhet. Ezen nem változtat az sem, hogy a lezárt raktárból kivitt és behozott anyagokról jegyzőkönyv készült, mert azokat nem a raktárhiányért anyagilag felelős dolgozó (a felperes) adta ki, illetve a behozott és raktári készletet növelő anyagokat nena vette át. Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja téves. (M. törv. 10 13611987. sz., BH1988/2. szám 52.) VIII. A munkáltató anyagi felelőssége a) Anyagi felelősség a dolgozó egészségének vagy testi épségének sérelmével kapcsolatban keletkezett kárért aa) Az anyagi felelősség jogalapja a dolgozó egészségének vagy testi épségének sérelme esetén 189. a) A munkáltató a dolgozója életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban előállott kárért az Mt. 62. §-a és az Mt. V. 83. §-a alapján akkor felel, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítése során kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett. A munkálatot ez a felelősség vétkességére tekintet nélkül terheli, azzal a megszorítással azonban, hogy a baleseten és a foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésért a munkáltató csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. b) Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is 200