Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

res által kiszabott fegyelmi büntetést. E tekintetben a munkaügyi bíróság ítélete a tényekkel is ellentétben van, hiszen a fegyelmi határozatban az alperes éppen azt is súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes hasonló okból 1982. október 12-én már figyelmeztetésben részesült. A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a fegyelmi határozat megváltoztatására irányuló felperesi keresetet elutasítja. (M. törv. I. 10 198/1985. sz.t BH 1986/5. szám 207.) 149. A kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi személyeknek a nyilvántartó könyvbe való bejegyzésével megbízott dolgozó súlyos fegyelmi vétséget követ el, ha e kötelezettségének nem tesz eleget [Mt. 56. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 3. §, 7/1982. (VIII. 26.) BM r. 18. § (1) bek., 6/1983. (XI. 20.) BM r. 14., 15. §]. A felperes 1983. november 1-jétŐl volt az alperes alkalmazottja. 1984. júniusig vezető portásként dolgozott az alperes p.-i kastély fogadójában, ezt követően portási teendőket látott el. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1984. október 30-án hozott határozatával - az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján - elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi büntetés kiszabására azért került sor, mert a felperes 1984. október 20-án a késő délutáni órákban megérkező hét amerikai vendég közül csak négy személyt írt be a nyilvántartó könyvbe, a kísérő két magyar állampolgárból pedig csak egyet. A határozat megállapítása szerint a felperesnek a délutáni órákban lehetősége lett volna a teljes létszám beírására, nyilvántartásba vételére, nemcsak az öt szoba lefoglalását bizonyító egy-egy fo bejegyzésére. Súlyosítóként értékelte, hogy a vendégként érkezett személyek a diplomáciai testület tagjai voltak, akikre a nyilvántartási kötelezettség még szigorúbb követelmény. Mulasztása egyúttal lehetőséget nyújt a vendégek elszámolásakor a jogtalan haszonszerzésre, mert így csak a nyilvántartásba vett személyekre számlázza le a szállodai díjat. Visszaélt bizalmi beosztásával ezúttal is, pedig már 1984 nyarán az adminisztrációs hiányosságokért figyelmeztetésben részesült. A megindult rendőrségi és szabálysértési eljárásra, továbbá a súlyosító körülményekre figyelemmel az elkövetett kötelezettségszegéssel csak a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban. A felperes a fegyelmi határozat hatálytalanítása érdekében kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely elutasította a kérelmet. A határozat megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az 1985. április 16-án hozott jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és az elbocsátás fegyelmi büntetést egy évi időtartamú, 600 forint havi alapbércsökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte. Kötelezte egyúttal az alperest, hogy a felperes munkakönyvében a „kilépett" bejegyzést „munkaviszony megszűnt" bejegyzésre módosítsa, a munkaviszony megszűnésének időpontjául 1985. április 26-át tüntesse fel, és fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 12 000 forintot. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes 1984. október 20-án 9 órától október 21-én 9 órig volt szolgálatban az alperes kastély fogadójában. Az IBUSZ négy szobát rendelt 1984. október 20-ára az a.-i nagykövetség alkalmazottai részére. A csoport délután megérkezett - 7 fő külföldi, 2 fő magyar állampolgár -, és a lefoglalt szobákon felül még egy szobát kértek. A felperes az üzletvezető-helyettessel a szállást biztosította, majd szobánként csak egy személytől kérte el az igazolványokat azzal, hogy V.-ből való visszaérkezésük után intézi el a hiányzó nyilvántartásbavételt. A csoport tagjai a késő esti órákban erősen ittas állapotban érkeztek vissza, és azonnal el164