Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

ban meghatározott felosztási mód szerint reá eső rész valamely okból - például távollét miatt - teljes egészében nem fizethető ki, a különbözettel a többi érdekelt dolgozó részesedése arányosan növekszik [57/1982. (X. 22.) Mt r. 2. § (1) bek., 18/1982. (X. 22.) BkM r. 4. §]. A felperes az alperes szoros elszámolású iparcikk boltjának volt a vezetője. A felperes és N. L. üzletvezető-helyettes írásban megállapodott az alperessel, hogy az 1984. január 1-jétol 1988. december 31-ig terjedő időszak alatt az üzletet jövedelemérdekeltségű rendszerben vezetik. Az alperes a munkaszerződés mellékletét képező, 1984. január 17-én kelt megállapodásban az üzlet számára 5,359 millió Ft eredménykövetelményt határozott meg. E megállapodás szerint az eredménykövetelmény elérése esetén a felperest és helyettesét a feltétel nélkül kifizetendő 4000, illetve 3600 forint összegű alapbéren felül 52 710 forint, illetve 46 120 forint bérjellegű prémium illeti meg. Ha azonban a tervezett eredményt nem érik el, a prémiumot az elmaradás mértékétől függően csökkenteni kell, legfeljebb azonban a meghatározott prémiumösszeg 50%-áig. A megállapodásban rögzítették továbbá, hogy az eredménykövetelmény túlteljesítése esetén a többleteredmény 25%-a a jövedelemérdekeltségbe vont dolgozókat illeti meg. Ennek felosztását a felperes és az üzletvezető-helyettes között 60-40% arányban határozták meg. A felosztási aránynak ilyen módon történő meghatározása mellett a megállapodás tartalmazza azt is, hogy az egy éven belül egy hónapot meghaladó (szabadságon kívüli) távollét esetére a részesedést arányosan csökkenteni kell. A felperesnek és helyettesének feladatai a jövedelemérdekeltségű üzemeltetéssel összefüggésben jelentős mértékben megnövekedtek. A felperes teljes önállósággal szerezte be az árukat a nagykereskedelmi vállalatoktól, és azoknak máshonnan termelőktől - történő beszerzéseiben is közreműködött. Meghatározta például a termelőnél szerződött, illetve a raktárról vásárolt áruk választékát és mennyiségét, ugyancsak teljes önállóságot kapott az értékesítés megszervezésében és a forgalom lebonyolításában. Önállóan, saját felelősségére határozta meg az áruválaszték kialakításához, a folyamatos értékesítéshez és a szezonális felkészüléshez szükséges készletek nagyságát, annak veszélyében, hogy a meghatározott készletérték túllépése esetén az üzlet költségeit növelő kamat az üzlet jövedelmezőségét csökkenti. A megnövekedett feladatokat a felperes az 1984. február 13-tól május 11-ig terjedő időszak alatt - helyettesének keresőképtelen távolléte miatt - egyedül látta el. 1984-ben az üzlet eredménye 5,9363 millió Ft volt. A túlteljesítés tehát 577,3 millió Ft volt. Az alperes által elkészített végelszámolás szerint a túlteljesítés, illetve többleteredmény 25%-a 144 330 Ft. Ebből a felosztási aránynak megfelelően 60%, vagyis 86 598 forint illeti meg a felperest, mely összeg a jövedelemadó levonásával 80 596 forint. Megállapította továbbá, hogy az üzletvezető-helyettest a megállapodásban foglalt 40% fejében 57 732 forint illetné meg, mivel azonban egy hónapot meghaladó időn túl távol volt, a részesedés időarányosan 43 355 forint, ami azonban a jövedelemadó levonása után ténylegesen 41 946 forint. A felperes a helyettesétől levont 14 377 forint kifizetését igényelte. Kérelmét az alperes, majd a munkaügyi döntőbizottság elutasította. A munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt a felperes azonos tartalmú keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Hivatkozott arra, hogy az alperessel kötött megállapodás szerint az eredménykövetelményt meghaladó többleteredmény 25%-a a jövedelemérdekeltségbe vont dolgozókat illeti meg. Minthogy az üzletvezető-helyettes egy hónapot meghaladóan nem dolgozott, Őt illeti meg az üzletvezető-helyettestől levont összeg is. 129