Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

i) Törzsgárdatagságból eredő juttatás 111. Az a dolgozó, aki valamely törzsgárdafokozat eléréséhez szükséges ideig a munkáltató törzsgárdájának tagja volt, az ezzel járó jutalomra attól függetlenül jogo­sultságot szerzett, hogv a jutalmak kifizetésekor felmondás hatálya alatt állt [1021/1980. (VI. 10.) MT-SZOTEln. hat. 1. pont 2. d) pont]. A felperes az alperes alkalmazásában 1983. június l-jén megszerezte a 35 éves törzs­gárdatagságot. 1983. szeptember 19-én 1983. november 15-i hatállyal felmondással megszüntette a munkaviszonyát. 1983. november 7-én nem kapta meg a 35 éves törzsgárdatagsággal járó 6000 forint törzsgárdajutalmat. Az alperes igazgatója el­utasította a jutalom kifizetésére irányuló kérelmét. Ezt a kérelmét a munkaügyi döntó'bizottság ugyancsak elutasította. Utalt az alperes törzsgárda szabályzatára, amelynek rendelkezése szerint a törzsgárdatagsággal járó erkölcsi és anyagi elismerést minden év november 7-e alkalmából kell kiadni azok részére, akik az adott tárgyévben töltik be a törzsgárda éveket. Nem jogosult a törzs­gárdajutalomra az a törzsgárdatag, aki a kifizetés időpontjában már nincs a vállalat alkalmazásában vagy felmondás alatt áll. A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresetlevelet nyújtott be a munka­ügyi bírósághoz, amelyben 6000 forint törzsgárdajutalom megfizetésére kérte köte­lezni az alperest. A munkaügyi bíróság az 1984. február 1-én hozott jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint az alperesnél 1982. január l-jén hatályba lépett törzs­gárdaszabályzat rendelkezése értelmében a törzsgárdajutalmat minden évben novem­ber 7-e alkalmából kell kiadni azoknak, akik a tárgyévben töltik be a törzsgárda­jutalomra jogosító törzsgárdatagságuk meghatározott évét. Nem jogosult a jutalomra az a törzsgárdatag, aki a kifizetés időpontjában már nincs az alperes alkalmazásában vagy ebben az időpontban felmondás alatt áll. A törzsgárdaszabályzat rendelkezése alapján a felperes azért nem volt jogosult a 35 éves törzsgárdatagsággal járó 6000 forint jutalomra, mert saját felmondása folytán 1983. november 7-én a felmondási idejét töltötte, bár kétségtelen, hogy munka­viszonya a törzsgárdajutalmak kifizetésére megállapított időpontban még fennállt. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) minisztertanácsi és SZOT elnökségi együttes határozat 1. pontjában foglaltak szerint a vállalatok a törzsgárdával össze­függő belső szabályzataikat az említett határozatban foglaltak és a helyi sajátosságok figyelembevételével kötelesek megalkotni. Az együttes határozat a törzsgárdához tartozás, a törzsgárdához tartozókat meg­illető erkölcsi és anyagi elismerés feltételei tekintetében ad iránymutatást, annak kere­tében azonban a részletes szabályok megállapítását a gazdálkodó szervezetekre bízza. Ebből következik, hogy amennyiben a törzsgárdaszabályzat - mint belső szabály­zat - az irányelveknek megfelelő keretben tartalmazza a törzsgárdához tartozással kapcsolatos feltételeket - ideértve az anyagi elismerés feltételeit is -, a dolgozó e szabályzat alapján szerez alanyi jogot az őt e címen megillető megkülönböztető el­ismerésre, illetve zárható ki az ilyen elismerésből. A felperes 1983. június l-jén szerezte meg a 35 éves törzsgárdatagságot, és ebben az időpontban nem állt fenn e tagsági idejét befolyásoló körülmény (együttes határo­zat 2. pontjának d) alpontja). Kialakult gyakorlat, hogy a törzsgárdatagsággal összefüggő erkölcsi és anyagi megbecsülés az egyes fokozatok elérését követő állami ünnepeken jut kifejezésre. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom